onnan

Fecskeitató

Ezzel a temetői sétám végére is értem. Kimaradtak a zsidó temetők, de oly kevés van már belőlük a környéken, valamikor majd pótolom ezen hiányosságomat.

Sok fejfát, sírt láttam, de kevés volt ami elnyerte a tetszésemet, most a "kedvenceim" maradtak a végére.

Tetszetnek ezek a XI. századi öntöttvas fejfák.

Külön tetszik, ahogy Karancsberényben a templomdomb falába, a hősi emlékmű mellé felrakták ezeket a fejfa maradványokat.

Ha időt álló kőből készült, akkor szépek ezek az egyszerű kőtáblák is.

Egyszerűségéve és mégis egyediségével nyerte el tetszésemet ez a kő.

Felénk szokatlanok ezek a faragott fejfák, ennek ellenére ez elnyerte tetszésemet.

Ősi motívumként a csónak fejfa

Közös kő alatt az ősök, ez lehet egy megoldás a temetők túlzsúfoltságának megszüntetésére?

És a végére hagytam ezt. Ez lesz a kispénzűek legújabb ingatlan befektetése ? A megörökölt sírok továbbadása?

Kékkőn láttam ezeket a köveket egy kert végében

700 éves is elmúlt már Mátraszele. Nem messze -Székvölgypusztán- van a megye utolsó szénbányája. Igaz, hogy ez már csak külszínifejtés, semmi köze nincs az igazi bányászathoz, szerintem.

A falu hétszáz éves meglétének emlékműve.

Világháborús hősi emlékmű

Ez is az,csak ez a másik oldalé

Feszület az iskola udvarban

Minden egyhelyen: posta, polgármester, körjegyző

Tárna bejárat

És még mindig áll !

Hullámcserép

Utolsó út

A salgótarjáni zsidótemető rendezett, de ez elsődlegesen a temetői szokások másságából ered. A zsidó sírokat nem halmozzák be koszorúkkal, nem díszítik virágok, a látogatók egy-egy kavicsot raknak a sírkőre ott jártukkor. Ebben a temetőben is megtalálható a tarjáni gettóból elhurcoltak névsorával a holocaust emlékmű, mely előtt egy kriptában vannak eltemetve az akkori zsidó közösség megszentségtelenített tóra tekercsei. //Most vettem csak észre ezt a cikket, igy utólagosan ide tűzöm//

Könyvajánló: Pásztor Cecília szerkesztésében - Salgótarjáni zsidótörténet

Ez egy kirivó sír a többi közül, valószínűleg egy az első világháborúban elesett magyar zsidó tiszt nyughelye

Az idén először rendezték meg Salgótarjánban. Két helyszínen a Nógrádi Történeti múzeumban, és a Bányamúzeumban.Volt kamarazenekar, József Attilla versek, Nógrád néptánccsoport, Bányász-kohász dalárda, éjszakai műszak a bányában,hagymás zsíroskenyér.

Van akinek csak egy sírhant jut, van aki még a temetőben is nagyobb helyet követel magának, mert különbnek gondolja magát embertársainál. (Pedig a feledés őket se kíméli.) Most számomra érdekesebb sírokat mutatok.

Megváltó, arkangyal, vaskerítés.

Lehet, hogy vasutas nyugszik itt?

Falusi kisnemesek nemzedékei, apja és fia egymás mellett.

Falusi elöljárókak, jegyzőknek, tanítónőknek külön helyet biztosított a falu.

Sok tót élt valamikor a megyében, és nem csak a felvidéki részen. Ma már ritka a szlovák feliratú sír.

Még a föld alatt is bányászok maradtak.

Még állnak az evangélikusok sírkövei

...és azon is túl. /Házaspárok sírjai/

Már ha domborulnak. Sírjaink, fejfáink is megöregszenek -talán egy emberöltőnyi idő alatt- hiába minden, az idő vasfoga kikezdi őket. Kell a hely a következő nemzedéknek, igy maga a síri nyugalom rövid időre szól, nem az örökkévalóságig.

"Aki szerettei emlékében él az csak távol van, az hal meg akit elfelejtenek" ( Születhettél bárminek - zsellérnek, kuláknak, grófnak, munkásnak, tekintetesnek , bányásznak- a végén mindenkit elfelejtenek)

Csak fejfák. Régiek, újabbak, kicsik, nagyobbak, fából, fémből, kőből. Feliratuk olvasható, olvashatatlan, vagy soha nem is volt. Némelyik titkokat rejt, tragédiákat ,mint az a két testvéré, aki 1921. októberében egy napon halt meg.

Az ember elmúlik, utolsó, vagy utolsó előtti állomása a temető (ki miben hisz).

Van ahol fel, van ahol föl

Temetőinkből nem hiányozhat a feszület.

Végső nyughelyünkre ugyanaz jellemző, mint éltünkre: beszoritjuk testünket egy betonkockába, és a szomszédénál minél nagyobb, díszesebb házra, sírhelyre vágyunk a "szokások" jogán (teljesen értelmetlenül, de erről majd pár nap múlva)

A régi fejfák alatt legalább nem "nyomott" a beton

Vannak régi magára hagyott temetőink, ahol már csak a természet gondoskodik a sírokról

Ha máskor nem is, de télen lehet országosan is hallani a falu nevét, amikor hidegrekordokat kell dönteni. Zabar csak Trianon óta tartozik Nógrád megyéhez, előtte Gömör vármegye része volt három vármegye határán. Található itt egy alapjaiban a XIII. században épült katolikus templom. Számomra az is érdekes benne, hogy nem a szokásos dombtetőre építették, hanem szinte a falun kívülre.

Egy befalazott boltív emlékeztet az ősi falakra, mellete az újabb templomkapu.

Az 1800 évek közepéről-végéről származó öntöttvas fejfák a templomkertben

Hegyvidéki falusi temető

Igazán ezért mentem ki Zabarra, hátha megtalálom az ősök nyomát. Üknagyapám, és üknagyanyám (Feledi Pál, Forgács Mária) sírjára a szerencsének köszönhetően sikerült is rátalálnom. / Azóta a tarjáni temetőben is megtaláltam egy majd' elfelejtett őst, egy ük-ük nagyapát Potucsek Johann-t akit Csehországból hozatott egykor a Bánya, hogy legyen karmestere a bányász zenekarnak/

Egy zabari kúria

Fólia függönyös ablakok.

Akkor induljunk el a falu, és az ország határa felé. A tajti templom tornya akár Cereden is lehetne.

Reméljük, nem sokára eljön az-az idő, amikor az unión belül nálunk is életbe lépnek a schengeni szabályok. Az államhatárok továbbra is megmaradnak, és továbbra is majd ilyen piros -fehér karók

Határsarokkő, háttérben Tajti látszik.

Elmúltak azok az idők, amikor ezt a címet büszkén viselte egy falu. Mára a tábla is megkopott, a határ is eltűnik.

A Cered - Tajti közti ideiglenes határátkelő. Két év múlva , ha "Schengenország" leszünk, ezek a sorompók is örökre nyugdíjba vonulnak. Mi viszont nem igazán készültünk fel az ilyen határnyitásra, ezt jól mutatja a két úttest állapota is. / Szlovákiában még mindig jobb az utak minősége. Tajti is ugyanolyan eldugott falu, mint Cered, mégis jobb az út/

Két kép a szomszéd faluról. Trianon itt is sok családot, rokonságot választott el egymástól. Ma kb ötven km-t kell utazni az egy helyett.

Cereden található egy nemzetközi képzőművész telep. Az alábbi "alkotások?" a művészház kertjében találhatóak elszórva.

Egy falukép.

A megye szobrásza, id. Szabó István által készített "Hősök" szobor.

Cered meglepetést okozott nekem. Egy ilyen eldugott falut sokkal "idősebbnek" rosszab állapotúnak gondoltam, ennek ellenére épülő szépülő "gazdag" falu. Aki itthon akar pihenni, és nem a szokásos vízpartos, fürdőzős nyaralásra vágyik annak el kell jönni-e egyszer ide. Cered környékén minden meg van az aktív pihenéshez. Túrázás gyalog, vagy kerékpárral. horgászási lehetőség a közeli tavaknál. Csend és nyugalom.

Az út Ceredre, ha Zagyvaróna felől megyünk a faluba. Ezen az úton található a felkapott szilváskői sí pálya is. / A salgói nem tudom miért rosszabb ?/

Dimbes-dombos-szakadékos az út, és elég rossz állapotú :(

Az út melleti sziklafalban még dínó tojást is láthatunk :)

A ceredi templom, és mellete a harangláb. /nem tellett egy rendes toronyra ?/

A templom mellett pont 1 gé a gravitáció :)

A harangláb teljes nagyságában

A harang mellett már ott van a modern technika is. /szokás, mostanság a megyében, hogy minden órában "harang"játék jelezze az időt. A szomorú csak az, hogy nem helyi dallamokat hallani/

Egy régi öntöttvas feszület a templomnál

Innen egy kis hídnak látszik csak

Innen pedig már egy "viadukt" a Tarna patak felett

Szükség is van a gyaloghídra, mert a patakvölgy ketté vágja a falut.

Egy félbemaradt ház Bér határában. Panziónak épülhetett valamikor, de elszámíthatta magát a tulajdonos. Jellemző ránk magyarokra, hogy szívesebben megyünk az Adriára, miközben nem ismerjük fel, hogy milyen szépségeket rejt kis országunk. Ha valaki kalandra vágyik az maradjon itthon, és menjen el valamelyik eldugott kis faluba. /Falusi turizmus címén majd mindenhol találni szállást./ Nógrád megyében én Ceredet, és környékét tudom ajánlani azoknak, akik szeretik az erdős, hegyes vidéket, szeretnek horgászni, túrázni.

De igazán most inkább azokról a régi parasztházakról essen szó amiket felújítottak. Sok esetben külföldiek veszik meg ezeket a házakat nyaralónak, sőt nyugdíjasként sokan ide is költöznek a "jobb megélhetés" miatt :)

Ez a béri falumúzeumnak átalakított porta.

Ez pedig a mellette található -felújított- családiházként használt parasztház. Látható hogy mi a nem tetszik nekem, az amúgy nagyon szépen rendbe tett házon.

Kisbágyonban egy hasonló régi parasztház felújítása igy néz ki.

Tiszta udvar, rendes ház!

Ismét egy ház Béren. Ahol megpróbáltak a faluhoz illő portát létrehozni. /Eddig ezek mind pozitív példák voltak./

Sajnos a legtöbb a hasonló állapotban lévő ház, mint ez a pásztói.

Szintén Pásztón található ez a ház, ami szintén az enyészeté lesz. Ha nem lakják, akkor még a lebontás is jobb, mint az hogy igy rontja a városképet.

Az előző ház szomszédságában található falakon már csak az segít, ha műemlékké nyilvánitják :) /Vagy lehet hogy már az is ??/

Ezt nem is tudom minek nevezzem. Miért rontja egy falu /Jobbágyi/ képét egy ilyen viskó?

Vagy arra várunk, hogy majd egyszer ezek a házak olyan szintre jutnak, mint a Pokoljáró Tar Lőrinc udvarházának romjai, és tényleg műemlékek lesznek?

Itt nézheted meg teljes méretben!

Itt nézheted meg nagyban !

Itt nézheted meg teljes méretben !

Azt gondolná az ember, hogy ha egy falunak ilyen kincse van mint a sziráki kastély akkor abból nem csak a tulajdonos, hanem a falu is profitál. Roszzul gondolná!

A faluban többségében rendes porták vannak, de so az elhanyagolt régi parasztház. De nem csak a parasztház, hanem pl. az itt látható műemlék kúria is, annak ellenére, hogy új a tető rajta.

Üresen, gazda nélkül áll az egykori Presso is

Ez még egy jobb állapotú ház a faluban

Hogy egy isten háta mögötti faluban esetleg nincs információs tábla, azt még megértem. /Sok helyen van helyi látnivalókat tartalmazó térkép, és karban is van tartva!!!/ De hogy Szirákon igy néz ki az nem érthetem, és meg nem értem!

Szépen felújították viszont a falu lutheránus templomát.

egy kis ékszere a falunak. Egy ékszer, ami egy trágyakupac tetején van. /A sziráki emberek ne vegyék magukra , nem róluk van szó, hanem a falu állapotáról/

A kastélytély szépségéről beszéljenek a képek, aki a belsőre is kíváncsi az a Hotel oldalán megnézheti

Aki drágálja a szálloda árait, az egy különálló turistaszállást is talál a kastély mellett

Ez az ékszer, holnap pedig ami körülötte van. Szirák az egykori járási székhely.

egy ősi és szép kis falu a megye déli részén, a Cserhátalján fekszik.

Szépen felújított, érdekes tornyú temploma van a falunak.

A klasszicista Ondrejovich-kúria magántulajdonban van. /Egy felújítást megérdemelne /

Középen talán az Ondrejovich család címere látható. /MÉG/

Kisbágyon háttérben a Cserháttal

Itt nézheted meg teljes méretben

nem az egyetlen érdekesen szépnevű község a megyében.

Itt is megtalálható a háborús emlékmű.

A templom

A temető

Egy érdekes -mint ha játék kockákból lenne - falikút az önkormányzat-orvosirendelő-posta-körjegyzőség udvarán,

melynek a közepén egy kis dombormű bújik meg.

Pólus Tarján Zagyvapálfalván. Jó munkához idő kell! - tartja a mondás. Ez a bevásárlócentrum nagyon jó lesz, mert már több mint hét éve épül. Ez csak vicc, és mégse. Salgótarján ilyen város, ahol nem lehetett hét éve egy Pólust megtölteni kereskedőkkel, ahol van egy Alba üzletház, ami 3/4-ben kong az ürességtől.

A terület azóta is üresen áll, csak a gazt nyírják le évente egyszer. Lehetne lakópark, sportpálya, de a város nem is igen akarja visszaszerezni. A tulajdonosnak pedig igy jobb, mintha bankban tartaná a pénzét. Csak az itt lakókat zavarja egy kicsit, de hát az meg kit érdekel.

Itt nézheted meg nagyban a kora este készült képet

-akit még Tinódi is megénekelt- XIV-XV. században épült udvarházának romjai ...

mellett található Tar falu másik nevezetessége: műemlék temploma.

Érdekessége a templomhoz felvivő lépcsőnek, hogy vasúti talpfából készült. A nyári napsütésben az ember inkább vasútállomáson érzi magát, mint templomkertben, a talpfákból kipárolgó kátrány , és olaj szagát érezve.

Szépen felújították a templomot, de sajnos elmúltak azok az évek, amikor bármikor be lehetett menni a templomokba. Ma már zárva vannak napközben, igy nem lehet belülről megcsodálni az oltárokat, freskókat. (Egyik másiknál rácson keresztül azért be lehet nézni a főhajóba)

Tarról itt olvashatsz még, található a közelében egy Tuzson nevezetű arborétum is.

És végül egy Zagyvavölgyi panoráma, a pokoljáró Tar Lőrinc udvarházának ablakából.

Ennél a sztupánál jártál, vagy a zalaszántóinál, ami sokkal nagyobb? / Európa legnagyobb sztupája, ha minden igaz /nevezetességei vallásos eredetűek. Ma az európai gondolkodásnak idegen buddhizmus egyik magyarországi szent helyéről mutatok képeket, a Kőrösi Csoma Sándor emlékpark sztupájáról. A 21-es úton Tarján felé utazva rögtön szembetűnik a sztupa a világító fehérségével.

Mátraszele egyik fele a temetőből nézve. Ma csak ennyit tudok nyújtani.

Panorámakép a városról, hasonló volt már, csak most verőfényes napsütéses nyári délután készült a kép, ugyanabból a látószögből, mint a télen.

Az egykor önálló bányászfalu ékessége, a maga kisebb-nagyobb tornyocskáival.

Az igazi érdekességek belül vannak, de erről majd csak akkor, ha sikerül fényképet is mellé tennem.

Alább egy régi képeslap látható, ami magáért beszél. Eredetileg a főplébánia alatti falun volt elhelyezve, de ott a kommunista rendszer nem viselte.

Jelenleg a város régi temetőjében látható, igaz már a felirat nem emlékeztet a Losonci 25-ös gyalogos ezredre, és a Trianonnal végződő világháborúra.