Téliesített szökőkút Vizsláson

"Hosszan tartó
őszi esőzések
áztatják, mossák
a Pécskő domb romjait.
Mint a füst hömpölyög
a vakfalú köd.
Szemét -rongyos a domb,
zötyög, pötyög
sárga, tépett lomb.
Törött karú árva fák
recsegése járja át
az ócska telepet,
amit mulandó ősiség
nyakig belepett
az új város peremén.
Viskók tája, elhagyatott,
elhanyagolt:
minden lakó cigány
letörten elesett:
nem is lehet más,
mint amilyennek született." /B. J./

Cigánydomb /Megyei könyvtár gyűjteménye/

1911-ben 16 család "pusztát" vásárolt magának. A krónikák szerint valamikor Bélavárának is hívták, utána a nevét egy vándor drótos tót adta "ott marakogyi az emberek" Saját kis temploma van, ami már majdnem önálló faluvá tehetné, ha nem lenne Karancskeszi része.

Tegnap egy üres kripta képével fejeztem be, de nem bírom ki, hogy ne tegyek ide a Karancskeszi temetőben készült képekből egy párat.

Ilyen kriptákat eddig még sehol sem láttam a környéken. Már holtuk előtt flancolnak néhányan a temetőben.

Jó pár éve ismét magánkézben van az egykori
Záhorszky-Prónay-kúria, ami helyet adott a megyei levértárnak is valamikor.

Szent Mihály templom

A Karancs - Kesziből

Kripta , még üresen

Salgótarján címerein érdemes végignézni, és szimbólumain elgondolkozni, hogy miért pont azok voltak egy korszakban a városra jellemzőek.

Salgótarján község legrégebbi címere 1770 táján /nem is igazán címere, hanem csak községi pecsétje/

búzakalász, csoroszlya és ekevas

A következő -még mindig községi pecsét- majd száz évvel későbbről 1861-ből

búzakalász, kereszt, csoroszlyák közt

1922-ben már a városnak próbáltak egy új címert a vezetőink elkészítetni, viszont városi címert csak a király adományozhatot amiben éppen híjjában voltunk. / a kormányzót nem illeték meg ezek a jogok :) / Ennek ellenére felterjesztettek egy tervet az akkori belügyminiszternek, aki ezt nem fogadta el, mert véleménye szerint nem felelt meg a heraldika szabályainak.

fekete szénmezők, bányász csákány, kalapács, Salgó, Pécskő

Azért , hogy címer nélkül ne maradjon a város, 1924-ben címerszerű jelvényeket kezdtek el alkalmazni, aminek szimbólumait a város nagyüzemei adták. /Kőszénbány, Acélgyár.../ " Az hogy Salgótarján város, annak ők az okai. Hogy milyen város annak úgyszintén"

fogaskerékbe foglalt három gyárüzem

1941-ben ismét próbálkoztak egy újabb címer tervel, de ez is elutasításra került valamilyen oknál fogva. A város pedig nem akart visszatérni a felajánlott 1770-es címerhez, ami már nem jelképezte az ipari várossá nőtt települést.

1949-ben megszűntették a vármegyei, és a városi címerek használatát. /Nálunk a semmit szüntették meg, mert továbbra sem volt hivatalosan elfogadott címere a városnak ebben az időben. / 1967-ben /jeles évszám/ az elvtársakban is felmerült, hogy valami címer kellene a városnak. /Egy heraldikus ezt a címert se fogadta volna el abban biztos vagyok/

bányászjelvény, fogaskerék, fekete téglahalom

A rendszerváltással ez a címer már nem volt elfogadható. Igaz, hogy ekkora már a bányákat bezárták, elkezdődött az ipar leépülése a városban. A címer jelképei megszűntek jelképeknek lenni. Igy 1991-től van a jelenlegi talán a heraldikának is jobban megfelelő címere a városnak.

/Forrás: Salgótarján várossá nyílvánításának emlékére kiadott könyv/

ahol csak ezek az eltévedt szürkemarhák az említésre méltóak.

/Kaparkunak ajánlva/

A város egyik legismertebb, valamikor legszebb utcája volt az Acélgyári fasor - Sztahanov - Malinovszkij - Acélgyári út. A hatodik képen lehet kicsit érzékelni, hogy milyen is volt a "sorompótól" végignézni az 1 km hosszú fasoron, melynek a végén az acélgyári főkaput lehetett látni. Reggelente ezren sétáltak végig műszakváltáskor a fák alatt, az iskolánál vett lángossal a kezükben.

A fasor előszzör a nyárfák kivágásával kezdett megszűnni, a napokban a vadgesztenye fák kerültek sorra. de sor kerül-e pótlásukra, vagy már előre tudva /jó, legyen csak sejtve/, hogy a vandalizmus áldozatai lennének a csemeték, nem is tervezik egy új -unokáinknak árnyat adó - fasor telepítését ?

aminek a nevén is lehet vitatkozni :)

"A szakirodalom szerint Etes községet Ond vezér fiáról, Etéről - az ősi Etü-ből - nevezték el."

"A fogadó homlokzatán ez a felirat figyelmeztette a Losonc-Pásztó-Gyöngyös kereskedelmi útvonalon haladó fáradt utast: ÉTESS! E szóból alakult ki az Etes helynév. Ma is ismert a mondás: "Etes, itt etess!"

Pintér Sándor a "palóc király" ennél sokkal többet nem sikerült megtudnom róla.

Az etesi templom

Stációk

Cicaház

Még a havazás előtt.

Etes egyik -valamikor bányásztelep- része, ami rögtön felismerhető a tipikus kolónialakásokról. Egy "paraszt" faluban ilyet nem találsz, csak ha valamikor bánya működött a környéken.

Az egymás fölé /teraszosan/ egy kaptafára épített kolónia sorok

Egykor jobb napokat látott lépcső

A BÜFÉ határozatlan ideje-ideig zárva!

Ez az aminek látszik

A cicának tetszik

Tegnap egy új társasházról mutattam képeket. Ma egy olyanról, ami már csak a múlt, bontják. Kolónia lakás még igy is maradt bőven a városban, csak a "belvárost" tehermentesítették egy kicsit. Kíváncsi vagyok, mi lesz majd a helyükön. Ahol elöl a földkupac van ott állt még bő egy hete ez a ház.

Régen épült már Tarjánban társasház ekkora, mint most a Kálvária alatt.

Előbb egy régi

És nem messze tőle a friss, az új

valamikor volt ilyen is a városban, mára más csak a romjai látszanak, és sokan nem is tudják mire szolgált.

Ez maradt belőle, mára már csak az őzek járnak erre.

és nem Győzike. Van olyan része a városnak, ahol a vaddisznókra panaszkodnak / én is találkoztam már velük egyszer az evangélikus templom feletti erdőben, amire azt lehetne mondani, hogy a város közepén van :) /, itt most két kecsesebb állat majdnem a házak között: őzike, és nem Győzike.

Nem tudom, miért télen kell utat építeni. Egy szakember biztos tud rá magyarázatot, miért jobb a fagyban dolgozni.Nálunk most az elkerülő út épül teljes gőzzel/?/. //Már a választásokra készül a város vezetése.//

És egy régi gép a könyvtárból, amikor nem okozott gondot a városi forgalomnak egy útépítés. /Salgó út, a fennti képen is az látszik/

Pécskő úti szalagház

/Rokkant telep/

Városi gyásznap, az 1956. december 8-i sortűz áldozatainak emlékére. Szakolczai Attila

MEGTORLÁS ÉS RESTAURÁCIÓ, 1956–1963

"Ebben a szükséghelyzetben Kádár az erőszak olyan formáinak adott teret, amelyek végrehajtására alkalmas erő rendelkezésére állt. A decemberi sortüzek (köztük Eger, Miskolc, Salgótarján, Tatabánya) és a fegyveres erőszak egyéb, tömeggel szemben alkalmazott – utóbb Kádár által elismerten a Rákosi-korszak módszereihez képest is törvénytelen – formái13 egyaránt célozták a forradalmi nemzet ellenállásának megtörését, és a munkás–paraszt kormány mellett fegyvert fogni hajlandók személyes bosszúszomjának kielégítését. Az 1956. december 8-án Salgótarjánban a tüntető munkásokra és bányászokra leadott sortűznek negyvenhat halálos áldozata volt.14

Noha csak a későbbi hónapokból dokumentálható, de már 1956 decemberére is jellemzőek voltak a karhatalmi alakulatok – korabeli köznyelvi elnevezés szerint a pufajkások – portyázásai. Megszálltak egy-egy kollégiumot, munkásszállót, vagy kisközséget, válogatás nélkül összeverték, és magukkal hurcolták a kezükre kerülőket. 1957. februárban a miskolci egyetemet támadták meg, már a helyszínen ütlegelni kezdték az egybeterelt diákokat és oktatókat, majd teherautókon beszállították őket a rendőrségre, ahol hajnalig folytatódtak a kínzások.15 A pufajkás erőszaknak csak a karhatalmisták fizikai ereje szabott határt, a legfőbb ügyész még 1957 februárjában is példaként állította az önbíráskodókat az ügyészek elé.16

A pufajkások hivatalos akcióikon kívül is hajtottak végre szabad portyákat, pusztán személyes szadizmusuk kielégítése érdekében. Ebben az időben általános volt az őrizetbe vettek, elhurcoltak bántalmazása, ami számos halálos áldozatot követelt.17 Az így meggyilkoltak vagy megnyomorítottak pontos számát ma sem ismerjük, mivel ezekben az ügyekben nem indultak eljárások. Külön kell szólni azokról az esetekről, amikor a karhatalmistáknak határozott céljuk volt az ellenségnek tartott letartóztatott meggyilkolása: 1956. december 13-án megkínozták, megölték, majd az Ipolyba lökték a salgótarjáni acélgyár nemzetőrségének két vezetőjét."

Részletek a megyei újság 1956 október-decemberi számaiból: / a megyei könyvtár helytörténeti részlegének állományból/

NYILATKOZAT Ma már senki elott nem kétséges, hogy pártunk az elmúlt évek alatt hibát hibára halmozott. Ezektol a hibáktól én sem voltam mentes. Szektás felfogásommal, az ügyek nem körültekinto kivizsgálásával sok embernek okoztam igazságtalanul fájdalmat. E hibáim közül legsúlyosabb volt talán, amikor dr. Garamvölgyi Antalt, a Kisgazdapárt volt megyei üv. elnökét, aki a Cserháti Állami Erdogazdaság dolgozója volt, állásából elbocsátottam. Meggyozodtem róla, hogy az ellene felhozott vádak valótlanok voltak. Igaz kommunistához híven, ezért bocsánatot kérek. Felhasználom az alkalmat, hogy mindazok bocsánatát kérjem, akiket igazságtalanul bántottam meg. Kérem, harcoljanak velünk együtt a szebb, a tisztultabb magyar közéletért. Mi, kommunisták a jövoben eszménk igazságát legdemokratikusabb, a legtisztább eszközökkel kívánjuk megvalósítarni . A múlt hibái megtanítottak bennünket arra,hogy minden emberben embert lássunk.
Vajó István s. k.

Távirat a korona
hazahozatala ügyében Habsburg Ottó szerdán táviratot intézett Eisenhower amerikai elnökhöz azzal a kéréssel, hogy „ a magyar nemzet szabadon megválasztandó képviseloi kapják vissza legfobb nemzeti szimbólumunkat, Szent István koronáját''A koronát jelenleg Amerikában orzik.

HOZZÁFUZZÜK: A magyar korona az államalapító István, a nemzetünket naggyá tevo Mátyás és a többi nagy királyaink szabad, független országát szimbólizálja a mi szemünkben. Méltó, hogy ez a szent nemzeti ereklye hazakerüljön a szabad hazába. De nem jelentheti hogy a forradalmával felnottségét, öntudatosságát megbizonyító nép ismét nyakára ültesse a királyt. A mi hazánkban ezután mindig a nép akarata, megfontolt.józan akarata parancsol.
Hozzák haza a koronát, a mi koronánkat !

ÉRTESÍTÉS

Értesítjük a megye dolgozóit, hogy a Nógrádi Szénbányászati Tröszt megszünt és a nógrádi szénmedence irányítását a Nógrádi Szénbányák Igazgatóság vette át.
Nógrádi Szénbányák Igazgatósága Forradalni Munkástanácsa

Vigyázz a rendre!

Ha a rendet megbontod, a forradalmat árulod el!

Itt a Mikszáth Rádió, Salgótarján Már hírt adtunk arról, hogy Nógrád megye új tájékoztatási szervvel gazdagodott. Valóban ez meg is felel ;a valóságnak. Megszólalt a salgótarjáni Rádió. Sajnos azonban születésének pillanatától mind addig, amíg megyénk harcos munkásosztálya erélyesen fel nem lépett a kapitalista restaurációval szemben. ez az adó is támogatója volt annak a rettenetes kísérletnek, amely hazánkban vissza akarta állítani a régi horthysta-rendet. A népellenes kísérlet meghiúsult.. Nógrád megyei rádió most már valóban a dolgozó nép ügyét szolgálja. Jelentkezik naponta a rövidhullám 40 méteres sávjában reggel 9-tól este 8-ig minden páros órában.
Igaz ma még zökkenokkel, technikai és egyéb nehézségekkel, de ami a fontos: becsülettel a nép mellett. Hallgassák! Remélheto, rövidesen így jelentkezik: Itt a Mikszáth Rádió Salgótarján!

Kit deportáltak? Különbozo beszélgetések során nyilatkozatokban és gyuléseken újra meg újra felvetodik a gondolat: deportálás. Hátborzongató csengése van ennek a szónak. A német fasizmus koncentrációs táborait, a hamvasztó-kemencéket, asszonyok, gyermekek sikolyát, SS-katonák kegyetlenkedéseit idézi. Most újra felreppent a szó, gyulöletes emlékével: deportálás.Száll a hír, hogy a szovjet csapatok most ennyi meg ennyi magyart szállítottak a Szovjetunióba. Azután az is elterjedt, hogy segítségért kiabálnak az állomásokon.Száll a hír gyorsan, rémisztve az amúgyis túl futött kedélyeket. Igaz`' Nem igaz.Tudjuk, hogy a kormány és a szovjet hatóságok már többször nyilatkoztak ennek alaptalanságáról. Ugyanakkor azonban egyes becsületes embereket - helytelenül - megrágalmaztak vagy letartóztattak. Amerika Hangja és Szabad Európa rádióadásaikban pedig minden elképzelést felülmúlva eresztik szét az éter hullámain a különbözo történeteket. Öntsünk tiszta vizit a pohárba! szerkesztoségünk kéri azokat, akik tudnak olyan esetekrol, amikor magyar állampolgárt a Szovjetunióba vittek, közöljék azt velünk, hogy az illetékes szervek tudomást szerezzenek róla és megvizsgálhassák. De félreértés ne essék! Nem azokról van itt szó, akiket az elmúlt napokban a nép ellen elkövetett buncselekményeikért orizetbe vettek, s akik magyar bíróság elott felelnek majd a forradalom ellen, vagy az élet- és vagyonbiztonság ellen elkövetett buneikért. A deportálásról van szó! Félre a híresztelésekkel! Döntsenek a tények!

Jogosan Egyáltalán nem vagyunk hívei az eröszakos cselekedeteknek. Mégsem tudtunk nagyon sajnálkozni azon a „kofán", akit csütörtökön a salgótarjáni piacon megvertek a felháborodott vevok. Ki is tudna szívbol sajnálkozni olyas valakin, aki embertelenül kihasználja a beszerzési, szállítási nehézségeket. KépzeljüK csak el 18 forintot kért a hagyma kilójáért, amelynek ráadásul dughagyma a becsületes neve.

Elítéljük Szabad Európa adásait...
A Magyar Távirati Iroda megkérdezte a Nógrádi Szénbányászati Tröszt Központi Munkástanácsa Elnökségének több tagját, egyszeru bányászokat, hogy mi a véleményük a Szabad Európa Rádió
adásairól.
- Amikor a forradalom elso napjaiban a Kossuth Rádióban szünetelt a musor sugárzása - mondotta Szabó Lajos, a Központi Munkástanács elnökségének tagja, a tájékozódás megszerzése érdekében érdeklodéssel hallgattam a Szabad Európa Rádióját. Késobb azonban ez a rádió visszatért régi hangjára és folytatta uszításait. Már két hete nem hallgatom ennek a rádiónak a musorát. Nem vagyok, kíváncsi sem ennek, sem a más amerikaiak által pénzelt koholmányaira. Mi magyarok vagyunk és nekem hiába beszél a Szabad Európa rádiója magyarul, tudom, hogy nem a magyar ügyet képviseli.
- Hazugság mind, amit a Szabad Európa adó hangoztat - mondotta Gaál Lajos. - Minket nem érdekel ennek a rádiónak a cigánykodása. Olyan dolgokat állit, amirol mindenki tudja, hogy hazugság. Azt híresztelte például, hogy Hatvanban és Salgótarjánban város harcok voltak, holott ebben egy szemernyi igazság sincs.
Szadvári Béla, a Központi Munkástanács Elnökségének elnöke így beszél: Mi nem törodünk a Szabad Európa Rádió uszításaival. Nekünk az a legfobb gondunk, hogy minél elobb kibontakozzon a szénmedence normális élete.

Vádirat helyett Piros vér folyik az utcán . . . Sebesültek és halottak. Munkások, asszonyok, gyermekek az áldozatok , .!Miért? miért? . . . miért? - száguld, rohan a kérdés, a vád, a gyötrelem. Ki a felelos? - csattan a hang Miért nincs már nyugalom? Miért kell rettegve gondolni az éjszakára, a holnapra? Miért fél egymástól két ember, ha az alkonyati utcán találkozik? És megint csak. s továbbra is a sok „miért?".

Talán a kegyetlen végzet ült véres tort december 8-án Salgótarján utcáin? Talán a hos salgótarjáni dolgozó nép sorsverte napja volt, mert eddig itt nem kerültsor vérontásra? Felelni kell!

Felelni oszintén és nyíltan, felelni egyenesen akkor is, ha ez nehéz. Felelni kell, ha feldúltt kedélyek a tények igazsága helyett az érzelmek szavát fogadják is el.-Hinni és bízni kell a hitetlenség és bizalmatlanság napjaiban. Lehet ezt? A tények, a valóság rideg és kérlelhetetlen! Az emberi lélek csodálatosan gazdag, ha becsületes, igaz, józan az ész, amely a világ dolgaitfelfogja. Az elhamarkodott ítélet, a felkorbácsolt érzelmek vihara, a félrevezetett jószándék gyötrelmes, véres szülési folyamatban kell, hogy meghozzák annak kimondását: hinni és bízni kell a munkáshatalom jelenében és jövojében.

Provokáció, szervezett ellenforradalmi cselekmény. gyalázatos játék a néppel, bunös visszaélés a türelemmel - amelyért a
véres események elökészítoinek felelniök kell. Fegyverek ropogása, halott munkástestvérek kell hogy felnyissák ezrek és ezrek szemét!

A nép ádáz ellenségei a gyalázatos embertelenség legutolsó módszerétől sem riadtak vissza, hogy mindent a kormány számlájára írjanak!

Felelni kell, Szabó Ervin! Fellázított és félrevezetett emberek hullanak az utcák kövezetére, de neki már nem volt annyi bátorsága, hogy a tragikus kimenetelu esemény megszervezésén túl a helyszínen legyen, haem a város más pontján sétált nagy nyugodtan!
Felelni kell, Mlinárik, Kecskés, Garamvölgyi és cinkosok! A nép haragja elöl nem lehet elbújni. Utóléri a bunösöket és pozdorjává töri!
Felelni kell a TEFU és MÁVAUT alkalmazottak egy részének! Felelni kegyetlenül - a becsületes vész elott. Ott állnak önök a nép ítéloszéke elott, mert provokator módon belelottek, kézigranátot dobtak a tömegbe!
Most már le az álarccal, soffőrbundába bújt horthysta katonatisztek és volt csendorök, nyilas pártszoIgálatosok és minden egyéb cinkosaik. Az önök fegyverei hiteket és bizalmakat' is szétlottek! Felelni kell egyes vezetőknek és munkástanácstagoknak is, akik az utcára kényszeríttették a népet, mig maguk a kerités mögül szemlélték az eseményeket. Felelni kell a szájhosöknek és úszítóknak. A nép ezzel sem fog sokáig várni!
És felelni kell mindazoknak, akik félrevezetve a dolgozókat a nép elemségeinek, közönséges bunösöknek, fasisztáknak kiszabadítására szervezték meg a felvonulást!
A nagy, és - el kell ismerni - jól megszervezett tragédia végetért. De még sem! Az utolsó felvonás még hátra van. És ebben leleplezodnek az úgynevezett „munkásvezetok", oda kerülve, ahová valók: a történetem szemétdombjára! Nehéz, igen nehéz lesz, amíg az emberek megértik, a volt, törvényellenesen muködo nemzeti bizottság és megyei munkástanács tagjai galádul becsapták őket, megnyergelve a Rákosi-Gerő féle ...fasiszta rendszer szálláscsinálói voltak.

//Eddig futotta a gépírásom :) /

Szabad Nógrád 1956. október 26.

Kádár János, és Nagy Imre 25-i rádióbeszéde

Nógrád Népe 1956. november 2.

Nagy Imre rádiószózata a magyar néphez

ÚJ ÚTON 1956. november 8. Fejléc

A megyei rendőr kapitány közleménye a december 8-i salgótarjáni eseményekről

MSZMP december 9-i közleménye

Nógrádi Népújság 1956. december 31. Fejléc

//Azért nem szúrom be ide a képeket, mert túl nagy méretűek, de igy olvashatóak maradtak. //

Hogy lesz valakiből Mikulás? Elősször is meghív...

...utána megnézi a műsort...

...megvacsoráztat...

...örül ha ízlett...

...és már át is változik.

Meglepi a legkissebb gyermeket...

...az öregebbet is...

...a fiatalt...

...azt, aki szépen mondott verset..

... és még ideje is marad, hogy elbúcsúzzon.

Egy csomag még maradt nektek is !

/Szabics Antal és felesége disznótoros vacsorára hívta a szorospataki DÁTÉ Panzióba azokat a fogyatékkal élőket, akiknek itt szervezett gyereknapot az ősszel az Esélyesek Háza. Meglepetésként még a Mikulás is erre járt//

egy kis falu rögtön Salgótarján mellett. /Igazán nem is értem, hogy miért nem kebelezte be valamikor a város (habár akkor ma eggyel több városrésze lenne , ami le akar válni. Jövőre Somoskőújfalunak sikerül)/

A templomtornyon egy tetőajtó. Minek mászna itt ki bárki (vagy be) ?

Amin mindig lehet vitatkozni.

az oszlopon kábelek. Észre sem vesszük a mindennapjaink során, fényképezés közben viszont annál annál szembetűnőbb, hogy mennyire be vagyunk hálózva. A városokban többnyire már a föld alá kerültek, de a falvakban még pókhálót alkotnak a különböző kábelek. / És mindig rossz helyen vannak :) /

templomát mi másnak szentelhették volna fel mint Mindenszentek-nek. Itt is a jellegzetes huszártorony, és a különálló harangtorony. // Amikor ott jártam éppen aszfaltozták a falucska utcáit, és nem csak a fő utcát!! Már ez maga egy csoda//

Négy testvér /Géza kétszer is/

Kálvária