Salgótarján címerein érdemes végignézni, és szimbólumain elgondolkozni, hogy miért pont azok voltak egy korszakban a városra jellemzőek.

Salgótarján község legrégebbi címere 1770 táján /nem is igazán címere, hanem csak községi pecsétje/

búzakalász, csoroszlya és ekevas

A következő -még mindig községi pecsét- majd száz évvel későbbről 1861-ből

búzakalász, kereszt, csoroszlyák közt

1922-ben már a városnak próbáltak egy új címert a vezetőink elkészítetni, viszont városi címert csak a király adományozhatot amiben éppen híjjában voltunk. / a kormányzót nem illeték meg ezek a jogok :) / Ennek ellenére felterjesztettek egy tervet az akkori belügyminiszternek, aki ezt nem fogadta el, mert véleménye szerint nem felelt meg a heraldika szabályainak.

fekete szénmezők, bányász csákány, kalapács, Salgó, Pécskő

Azért , hogy címer nélkül ne maradjon a város, 1924-ben címerszerű jelvényeket kezdtek el alkalmazni, aminek szimbólumait a város nagyüzemei adták. /Kőszénbány, Acélgyár.../ " Az hogy Salgótarján város, annak ők az okai. Hogy milyen város annak úgyszintén"

fogaskerékbe foglalt három gyárüzem

1941-ben ismét próbálkoztak egy újabb címer tervel, de ez is elutasításra került valamilyen oknál fogva. A város pedig nem akart visszatérni a felajánlott 1770-es címerhez, ami már nem jelképezte az ipari várossá nőtt települést.

1949-ben megszűntették a vármegyei, és a városi címerek használatát. /Nálunk a semmit szüntették meg, mert továbbra sem volt hivatalosan elfogadott címere a városnak ebben az időben. / 1967-ben /jeles évszám/ az elvtársakban is felmerült, hogy valami címer kellene a városnak. /Egy heraldikus ezt a címert se fogadta volna el abban biztos vagyok/

bányászjelvény, fogaskerék, fekete téglahalom

A rendszerváltással ez a címer már nem volt elfogadható. Igaz, hogy ekkora már a bányákat bezárták, elkezdődött az ipar leépülése a városban. A címer jelképei megszűntek jelképeknek lenni. Igy 1991-től van a jelenlegi talán a heraldikának is jobban megfelelő címere a városnak.

/Forrás: Salgótarján várossá nyílvánításának emlékére kiadott könyv/