Keszeg nevének eredetéről biztosat nem tudunk. Az elnevezésről kétféle elképzelés él. Az egyik szerint a falu neve „Kőszeg” lehetett, amely a későbbiek folyamán, igazodás útján Keszegre változott. A másik elképzelés szerint Keszeg már a honfoglalás korában lakott település volt, „hadrendi szálláshely” lehetett. E szerint az elgondolás szerint a település neve honfoglalás kori „hadrendi név.” Semmi köze nincs a halfajtához :)
Huszár-Purgly kastély
Első lakosai a királyi udvarban szolgálatot teljesítő agarászok, pecérek voltak, akik agarakat tenyésztettek a településen, az ős jelzőt 1906-ban kapta megkülönböztetésképpen.
A környék évszázadokon keresztül igen elzárt volt, megőrizte a régi, szlovák hagyományokat. A településen máig sokan beszélik a szlovák nyelvet.
Ha pedig szlovákok laknak itt, akkor természetesen evangélikus a templom
Az "Urunk szineváltozása" névre szentelt 1300 táján épült románkori, majd barokká átalakított katolikus templom
1946-ig Nógrád vármegyéhez tartozott ez a több mint 800 éves falu. A középkorban szőlőművelésel foglalkoztak a környéken. Kiváló minőségű, Európa szerte ismert borát sátras szekereken a Felvidéken át Csehországba szállították. Borának hírét Mikszáth Kálmán is megírta az "Aranyos csikó" című novellájában. Mára a szőllő művelés teljesen megszűnt.
Az egykori Kozáky-kúriát – az Evva család által kastéllyá felfejlesztette – jelenleg általános iskola.
Valamikor Nógrád vármegyéhez tartozott ez a Cserhát hegység délnyugati lábánál fekvő falu.
A falu elején, kis magaslaton találjuk a Szűz Mária születése tiszteletére szentelt római katolikus templomot. 1767-ben építette Muslay Gábor.
Az idén is folytatódik a "Muzsikál az erdő" program sorozat!!!
Az idén is folytatódik a "Muzsikál az erdő" program sorozat!!!
Ma van László nap.
Nógrád és László király.
Szentkútnak- Észak-Magyarország leglátogatottabb és legnépszerűbb kegyhelyének eredete visszanyúlik Szent László királyunk uralkodásáig (1077 - 1095). Történeti tény, hogy Szent Lászlónak erős harcai voltak ezen a környéken a moldvai kunokkal, akik 1091-ben eljutottak erre a környékre is. A néphagyomány szerint a felderítő útra egyedül merészkedő királyra rátörtek a kunok. A veszedelem láttán a király megsarkantyúzta Szög nevű lovát, átugratta az előtte tátongó szakadékot. Tovarohanó lovának patkói nyomán fakadtak a völgy forrásai. (Történeti tény, hogy a meghódolt és megkeresztelt kunok közül sokakat telepítettek le ezen a környéken.) A "Szent László-forrás" a templomtól 500 méterre északnyugatra található a szakadékban.
Szent László vizet fakaszt
Szent László ugratása
Nógrád vármegyét ketté vágta a trianoni döntés, 2008. januárjára ez a megosztottság megszűnik, a schengeni belső határon szabad lesz az átjárás.
László királyunk a határőrök védőszentje.
Ma utoljára.
A megye határmenti települései ezer szállal kötődtek a határőrséghez.
Hogy én - még - egyszer - ezért Pestre ???!!!!
SOHA!!
Ide akartunk bemenni...
itt volt a sor vége!
Jól látszik, miért folyik lefelé a Duna
Híd láncban
56
Legalább ezt megnéztem
a Somoskői vár alatt a Vujicsics zenekarral
A pecások mellett sokan "futkosnak" a tó körül, de egy sétát is megér (A képre kattintva megnézheted nagyban) 
Régen volt sorkatonaság, és nem is kis időre (2-3 év!!) vonultak be a fiatalok.
A haza is csak 2-3 havonta mehettek a szerencsésebbek.
DE azért a hétvégén ott volt a KIMARCSI!
A maconkai horgásztó országosan híres "haldorádó"
A pecások mellett sokan "futkosnak" a tó körül, de egy sétát is megér
(A képre kattintva megnézheted nagyban)
