Hátulnézet Huta utca az Öblösüveggyár mögött

Tovább is van...

Kattintásra nagyban

 

Már csak nevében őrzi, hogy itt egykor bánya volt.

Úgy hagyott Magyarország

A hugyagi templom tornya

Tovább is van...

Bussán született Zsélyi Aladár a magyar repülés űttörője, a csalári temetőben nyugszik.

Mint ha szovjet hősi emlékmű lenne...

...pedig nem az

Bussánál áll egy híd az Ipolyon, egy vasúti híd. Érdekessége, hogy ezen a hídon ún. peázs /péage, passage/ forgalomban közlekedtek/nek szlovák vasúti szerelvények szabadon, minden határ, és vámellenőrzés nélkül a trianoni békeszerződés értelmében. / Az EU, és Schengen tükrében ez természetes, de ez igy volt már akkor is, amikor még nehezen lehetett átjutni a határon/
"302. Cikk. Ha új határ megállapítása folytán ugyanannak az országnak két részét összekötő valamely vonal más országon halad át, vagy ha valamely országból kiinduló szárnyvonal más országban végződik, a jelen Szerződésben foglalt különös szabályok fenntartásával az üzemvezetés módját az érdekelt vasútigazgatások között létrejött megállapodás fogja szabályozni. Abban az esetben, ha ezek az igazgatások nem jutnának megegyezésre, ennek a megállapodásnak feltételeire nézve a vitákat az előbbi cikkben körülírt módon alakult Szakértőbizottságok döntik el.
Különösen a csata-losonci vonal üzemére vonatkozó megállapodás biztosítani fogja azoknak a cseh-szlovák vonatoknak mindkét irányban közvetlen átvezetését magyar területen keresztül, amelyek cseh-szlovák szerelvénnyel és személyzettel vannak ellátva. Ha azonban erre nézve más határozat nem jönne létre, az átvezetésnek ez a joga véget ér vagy Csata és Losonc között egészen cseh-szlovák területen fekvő közvetlen vonal kiépítése után, vagy legkésőbb a jelen Szerződés életbelépésétől számított tizenötévi határidő elteltével."

"Az Ipolyt az elsõ világháború gyõztesei Kalondától a Dunáig határfolyónak nyilvánították, Prága azonban megkapta a Csata– Ipolyság vonalszakasznak a folyó déli, vagyis bal partján húzódó részét is az ipolysági vasútállomással együtt. A békeszerzõdés kikötötte, hogy a Csehszlovák Államvasutak használhatja a Párkány – Losonc vonal magyarországi, Hont és Ipolytarnóc közti részét. Mivel Csehszlovákia nem tudott anyagilag hozzájárulni az általa is használt magyarországi szakasz korszerûsítéséhez, ez az ún. passage-forgalom 1927-ben megszûnt. Prága a II. világháború után az 1938 és 1945 között teljes egészében Magyarországhoz tartozó Csata – Ipolyság vonalat újra visszakapta, de a határforgalom Ipolyság és Drégelypalánk között már nem indult meg. A használaton kívül álló, 6,3 kilométeres szakaszt 1963-ban katonapolitikai okok miatt felszámolták. Ami a két világháború közti kisantant és a revizionizmus légkörében – igaz, békeszerzõdéssel és csak egy ideig – mûködött, a szocialista tábor mosolyoffenzívától kísért, valójában sajátosan "hidegháborús internacionalizmusában" nem mûködhetett. Akkor, amikor az üzemeltetésnek a szólamok alapján természetesenek kellett volna lennie. Akkor, amikor a néptestvériségrõl és a kisebbségek hídszerepérõl 6,3 kilométernyi irodalmat minden bizonnyal összeírtak, 6,3 kilométer "áthidalhatalan" maradt. " /Mikor kerülnek sínre kapcsolataink?/

"Az Ipolytarnóc—Kalonda közti vonalrész elkerülte a felszámolást, ugyanis a Kürtösi-medence szénvagyonának Losoncra szállítása érdekében a Csehszlovák Államvasutak 1951-ben megépítette a 9 kilométer hosszú Nógrádszakál országhatár—Kishalom (Malé Straciny) vasútvonalat. A szomszédos állam vonatai Ipolytarnóc és Nógrádszakál között pedig peage-forgalomban a MÁV pályáját vették (és veszik) igénybe. Az Ipolytarnóc—Kalonda határátmenet tehát a szlovák teherszállítás következtében üzemel, mindazonáltal nemzetközi, pl. szovák-magyar forgalom nem zajlik rajta." /Helyzetkép az Ipoly-vidéki vasutakról/

Nem csak a magyar oldalon élőknek okoz gondot, amikor szóba kerül a Balassagyarmat-Ipolytarnóc vonal felszámolása

Két cikk erről a az "Új Szó"-ban ITT és ITT

Alsósztregova - Madách Imre - Ember targédiája

A múzeumban megint nem sikerült bejutnom, hétfő szünnap!!

A Madách emlékmű

Tovább is van...

2001-ben 729 lakosából 380 szlovák és 336 magyar volt. (1991-ben még magyar többségű település volt). Működik az asszimiláció.

A panyidaróci "Szentháromság" templom

Tovább is van...

"Ballag már a véndiák..." és az ifjú tanító

Észak

Az enyém nagyobb, bebeee!!
Tovább is van...

Megelőztek

“Bíborban született Konstantinos szerint, a hét magyar törzs neve: Neke (Nyék), Megeré (Megyer), Kurtu germatu (Kürt-gyarmat,), Tarjánu (Tarján), Enax (Jenő), Karé (Kara), Kazé (Kaza). Meglepően érdekes, hogy ezeket az elnevezéseket megtaláljuk e terület következő helységeikben: Ipolynyék, Megyer, Ipolykürt, Balassagyarmat, Salgótarján, Karancsság, Karancsberény, Diósjenő, Kozárd.”

Tovább is van...

A csalári templom, kettős kereszttel a csúcsán

Ipolykürt ma Csalárhoz tartozik, érdekessége, hogy az Ipoly mindkét oldalán /Ludányhalászi/ szociális otthon van.

Ma szociálisotthon, igy nem lészülhetet kép róla,

Kovalcsik András tanár úr művész fotói
Tovább is van...

Kovalcsik András tanár úr művész fotói

Világégésre nem szólt…

Tovább is van...