2001-ben 729 lakosából 380 szlovák és 336 magyar volt. (1991-ben még magyar többségű település volt). Működik az asszimiláció.

A panyidaróci "Szentháromság" templom

magyar felirat, magyar névhasználat, szlovák városnév

Egy falunév kapcsán mindig talál az ember érdekességeket.

"Dejtár szurokfőzőiről,Nyerges (Szécsény környékén) nyeregkészítőiről, Esztergály (ma Alsó- és Felsesztergály)fatálkészítőiről, a Fülek melletti Daróc (ma Nagydaróc) és a Losonc alatti Daróc (Panyidaróc) vadbőrt és tulokszarvat szolgáltató vadászokról, Kürtös (ma Nagykürtös, Kiskürtös) kürtös szolgálatú udvari és várnépekről kapott (kaphatott) nevet, Szántó (Zagyvaszántó, Pusztaszántó) névadói rab szántók lehettek, a Balassagyarmattól északra kereshető Szakácsi-t udvari szakácsok lakhatták."