Csak húsevőknek!
Ez egy disznó orra, de nem orja leves.
Az alapanyag.
Készül az igazi disznósajt.
Hagyományosan bendőbe töltve.
Vészhelyzet
Kása főző
Kása keverők
Egy kör...
két kör..
három kör...
négy kör...
öt kör...
kész is a hurka.
Kemencében sült.
Készült a Salgótarjáni Szlovákok és Barátainak Köre évértékelő közgyűlésén.
Lutetia Hungarorum
Viharos történelme során a városnak úgyszólván minden írott és épített emléke elveszett.
A települést először egy IV. Béla korából származó okirat említi 1247-ben Luchunch néven. A város történelmének legfontosabb pontja az 1451-es Losonci csata. Ekkor Ján Giskra /Jiskra huszita serege vereséget mért a Hunyadi János által vezetett, létszámfölényben lévő magyar seregre. A csata ideje alatt Ján Giskra katonái felperzselték a várost, hogy ne tudjon menedéket nyújtani a magyar seregnek. Bethlen Gábor 1622-ben a királyi koronát őriztette Losoncon egy ideig. Török, labanc, kuruc egyképpen dúlta, ráadásul a pestis is tizedelte a városkát. 1849. augusztus 7-én kozákok égették fel, mert Beniczky Lajos gerillái itt támadták meg a cári sereg egyik utóvédjét.
Trianont követően Nógrád területének 42,3 %-a, összesen 117 település, közöttük a komoly fejlődésen keresztülment Losonc került az új Csehszlovák államhoz.
1910-ben 12 939 lakosából 10 634 magyar, 2001-ben 28 332 lakosa közül már csak 3713 vallotta magát magyarnak.
Losonc szülötte Kármán József , író. Az itteni temetőben nyugszik Ráday Pál, II. Rákóczi Ferenc titkára, valamint Sükey Károly, az 1848-as márciusi ifjúságnak egyik neves tagja. Lehár Ferenc ifjú katonakarmester korában az ittenei ezrednél működött. 1845-ben itt lakott Petőfi Sándor egy ideig.
Fejezetek Losonc történelméből.
A város "főtere" a Kubinyi tér
Trianon után már Köztársaság tér, a Kossuth szobor is eltűnt a térről.
Itt még áll a szobor. Valamikor tervbe vették a szobor restaurálást. 2008-ban a maradványai még meg voltak.
Az első bécsi döntést követően Országzászló került a Kossuth szobor talapzatára. Ma "Nógrád Védőinek" állít emléket.
A képeslapokat a profila.hu különböző árverési oldalairól gyűjtöttem össze.
Folyt.köv.
Hétvégi séta a kisterenyei kastélyparkban.
Kis veresek
2011.
Őzikék a park szélén
Megcsinálták a gyalogos felüljárót (két éve még nem lehetett felmenni rá), nem sok haszna van, mert mindenki a síneken keresztül jár.
Ennyi maradt az abcd-ből
Jön a vonat...
...megy a vonat.
Ez még nem az igazi tavaszi napsütés, de a havat, jeget már felolvasztotta. Séta a Tóstrand körül.
Égi horror
A Tóstrandra a város egy VIRTUÁLIS ÉLMÉNYFÜRDŐT tervez. Nálam már meg is valósult a VIRTUÁLIS ÉLMÉNYFÜRDŐ!
/ Egy sört annak, aki megmagyarázza nekem milyen egy VIRTUÁLIS ÉLMÉNYFÜRDŐ! Szerintem a VIRTUÁLIS VÁROSVEZETÉShez hasonlíthat. Vagy nem?/
Tóstrandbeach
Télen-nyáron
Hogy miért tükörjég a tükörjég. Ezért!
ű
Ez már a tavasz első jele
Ki ne ismerné Nógrádban a feketeribizlit. Áldás és átok volt sok termelő számára az ezredforduló táján. Nem tudom mára mi maradt az ültetvényekből, többségét kivágták, vagy csak felhagytak a műveléssel?
Nem így az Ipoly túloldalán. Ott van aki ma is hasznosítja ezt az értékes gyümölcsöt -igaz csak 18 éven felülieknek :) - bort készít belőle.
Zsély (Želovce) pár kilométerre fekszik Balassagyarmattól. A falu mellett, egy eldugott kis völgyben van a falu pincesora, ahol az egyik pincében nem szőlőből, hanem feketeribizliből készítik a bor.
"A fekete ribizli mézbor folyamatosan mértékkel fogyasztva, pozitívan megváltoztatja az orvosi vérképet. Ugyanúgy segít az emésztési problémáknál is és az egész szervezetre nagyon jó hatást gyakorol. Mértéken túli fogyasztása esetén is tapasztalható kedvező hatása, mert nem okoz a másnaposságra jellemző erős fejfájási tüneteket." /Tényleg nem fáj az ember feje :)/
Nem a fényképezés miatt jártam ott, igy sajnos csak telefonnal kattintottam párat.
A pincesor egy részlete
Kicsit szokatlan a nem félköríves pince, régen barlanglakások voltak, a falusiak itt vészelték át a háborúkat.
Ma már csak palacktároló, régen rejtekalagútként kötötte össze az egymás mellett lévő pincéket.
Mindez természetesen EU-s támogatással jött létre.
2011. december 11-én 15 órakor az Ipolytarnóci Ősmaradványok
Természetvédelmi Terület Látogatóközpontjában
(Belépő: 1250 Ft)
Rendezte, összeállította: Énekes István
Szereplők: Ardamica Gabriella, Csák Éva, Csák István, Csák Lídia, Demecs Andrea, Erdélyi Attila, Erdélyi Gábor, Hajdók Hajnalka, Kertész Nóra, Sándor Zsombor, Setény Öcsi, Tóth Éva
Szünet után
zenés produkció - Kármán Színház báli műsora
December 10-én volt Shah Gabriella Csohány Kálmánról írt könyvének bemutatója Pásztón a "Csohány Kálmán" Galériában.
Az utolsó népszámlálás szerint volt benne vallásra nézve róm. kat. 7642, ágostai h. ev. 1008, izraelita 676, ezeknek itt helyben anyaegyházaik vannak, ellenben a 111 ev. ref. Losonchoz tartozik.
S. nevét a határában fekvő Salgó nevü vártól nyerte, amelynek romjai a Zagyva felé, meredek hegyen, mai napig láthatók. A kőszirteken a letünt századokban nemcsak boltozott lakóhelyek voltak, de torony is állott. Kútja nem volt, hanem az esővizet ciszternákkal fogták fel. A várat Istvánffy szerinta Balogh-nemzetségből származó Derencsényi-család birta, de hogy azt a csehek építették s Giskrától szállott volna 1462. a családra, nem bizonyos; 1554. Arszlán basa csellel vette be s csakazután került ismét a keresztények birtokába, miután 1592. Tiefenbach és Pálfi Fülekkel együtt Salgót is visszafoglalta. A Derencsényiek után a költő Balassi Bálint birta, kinek halála után a kincstárra szállott, majd a király Volkra Ottó grófnak adományozta, kitől a vár Szluha Ferenc báróra, később a jeszenicei Jankovich-családra háromlott. Amit róla s a Kompolthyakról Petőfi megénekelt, merőben költemény.
S. boldogulását a kőszénnek köszönheti, melynek nyomaira már a mult évszázadokban bukkantak, de kellőképen felhasználni nem tudták. Brellich János és Windsteig Társa bécsi cég a hatvanas években megalapították a Szent István kőszénbánya részvénytársaságot, mely az üzlet körébe bele vonta a zagyvarónai, kazári és pálfalvi bányászatot is s engedélyt nyert egy S.-tól Budapestig terjedő lóvasút építésére, amely azonban Zemlinszky Rezső akkori bányaigazgató indítványára rendes,szabályszerü gőzmozdony használatára is alkalmassá tétetett, s miután az államtól garanciát nem nyert, csakhamar meg is bukott, s csak akkor lendült fel újra, mikor azt a magyar kormány átvette s nemcsak Losoncig, de egész Ruttkáig kiépítette. A S.-i vasút legelőször 1867 május havában nyilt meg, mely aztán 7.200 000 frtért a magyar állam tulajdonába ment át s az eddigi tulajdonos a S.-i kőszénbánya részvénytársulat céget vette fel s székhelyét Budapestre tette át, ahol jelenleg is van.
A S.-i bányászat két bányakerületre oszlik, u. m. a S.-ira és az inaszóira. A széntelepek harmadkori (neogen) képződményben fordulnak elő, s az alsó széntelep 0,6-1,2 m. vastag. 1867 előtt 100 munkás alig termelt évenkint 200 000 m. szenet, 1872. már 2000 munkás 5 869 297 vámmázsát állított elő, s ma a S.-i bánya 217 km. és 6 hk. (10 171 477 m2) kiterjedéssel bir, van 105 134 kilométer hosszu földalatti vasútja, 4,5 kilométer függő vaspályája, 21 kilométer mozdonyüzemü és 1 500 lóüzemü vasútja, 4 kilométer sodronykötélpályája s évenként 9 900 000 q barna szenet termel 3 366 000 frt értékben. Vannak hatalmas gőz- és szállítógépei, csilléi, különféle szeleltető, vizemelő és osztályozó gépei, egytől-egyig a technika legújabb vívmányai szerint berendezve; a munkások száma a 3000-et jóval meghaladja, kiknek itten kényelmes bérházaik, élelemtáruk, fogadóik, kórházuk, sütőépületjök, fürdőjük, bányaiskoláik stb. vannak. Társpénztáruk felvirágzása kelté életre a S.-i takarékpénztárat, amely mint részvénytársaság 1866-ban 600 darab 50 forintos névre szóló részvénnyel keletkezett s ma egy félmilliót meghaladó forgalommal dicsekedik.
A S.-i vasfinomító társulat 1869. alakult s működését gőzerőre berendezve 1871. kezdette meg. Több nevezetes hengerművel, vizszivattyuval, metszőgéppel, kör- és olvasztó kemencével rendelkezik, évente 400 munkást állandóan foglalkoztat s mintegy 120 000 mázsa vasat dolgoztat fel, mihez a nyers anyagot a gömöri huták, a kőszenet a helybeli bányák szolgáltatják. Ezen jelentékeny iparvállalat fellendülését hasonlóképen a kőszénnek köszönheti, s azon szerencsés gondolatnak, melynél fogva az 1881. a rimamurányvölgyi társulattal egyesült, s az egész vállalatot 10 millió forintnyi tőkével szélesebb alapokra fektette. Mindjárt 1883. felépítteté Gömörben a saját likéri két nagy vasolvasztóját, melyeket egy 13 kilométer hosszu drótkötélypályával a vasheggyel kötött össze s évről-évre örvendetesen emelkedik. Gyártmányai különféle hengerelt és öntött vasáruk, drótszeg, fehér bádog, kocsitengely, bánya- és erdőtermények, higieniai és iskolai felszerelések stb. Évi forgalma ez idő szerint 14 millió forint.
Pálfalván is felállitották a "mindenki" karácsonyfáját. Talán most szebb, mint a tavalyi.
Ezen találni EGY olyan épületet ami ma is áll, igaz már átépítették párszor.
"Kezeiket csókolja Szudri Pál máv. hiv."
Mióta S. nagyközség lett, nemcsak Sástó, kisponyi, pécskő, Ponyi, Salgó és Vadaskert nevü pusztákat abszorbeálta, hanem az u. n. Vasgyár, Salgóbánya, Kőszénbánya, Jakab-tárna, Új-akna, Forgách-rakodó, Forgách-akna, József-tárna, József-akna, zagyvai rakodó, Király-tárna és Emma-akna telepeket is. Van főszolgabirói hivatala, virágzó kőszénbányászata, vasfinomító gyára, vasútja, posta- és táviróhivatala, postatakarékpénztára, bányatársládája, takarékpénztára, kórháza, gyógyszertára, olvasóegylete, tűzoltó-testülete stb.
A mai Karancs utcában még látható egy-két régi ház
Valamikor két vágányú vasút volt
"cseh megszállott területre megyünk"
A házak még állnak, de hol van már a fasor
A képeslapokat a profila.hu különböző árverési oldalairól gyűjtöttem össze.
Folyt.köv.
Kő, madár...
A mucsínyi polgármester Jozef Hodulák maga vezette a túrát a barlanghoz
Szép színe van a falumúzeumnak, szép lila :)
Zsúrló, aminek az ősei a miocénkorban is megtalálhatóak voltak a környéken.
Egy ritkaság: kis szarvasbogár
A fatörzsbarlang
Szenesedett, kövesedett maradványa a barlangot valamikor kitöltő fának.
Fél és 20 millió éves levelek
Elég egy követ megemelni és máris ilyet láthat az ember
Az utolsó
További képek:
[nggtags gallery=geopark2]
A Novohrad-Nógrád Geopark egy három napos konferencia befejezéseként tanulmányi kirándulást szervezett a füleki várba és a mucsínyi fatörzsbarlanghoz -a geopark helyszíneire-.
Paleontológiai kiállítást is terveznek a vármúzeumban
A füleki várdomb egy "viszonylag" fiatal vulkáni tevékenység maradványa /a viszonylag itt több millió év :) /
Egy igazi geológust nem a panoráma érdekli :)
Ez is egy bomba, de nem a vár ostromakor került a sziklába :)
Ott a Karancs!
Egy üzlet kirakatában láttam, ahol könnyen elérik a kerekesszékesek.
A füleki vár (katt)
Folyt.köv.
További képek:
[nggtags gallery=geopark1]
3D ún. anaglif/anaglyph kép a füleki várról.
A képeket piros-cián 3D szemüveggel kell nézni.
( Igazán szép 3d-s képek magyar várakról. )
A képre kattintva megnyílik nagyobb méretben!
...ma mégis elmenetem a sportcsarnokba egy NB 1/A kosárlabda meccsre, ahol az SKSE (ez a K már nem kohász, hanem kosárlabda) a Szolnoki Olaj KK csapatát fogadta. Az apropója többek közt az volt, hogy a régi/új városi közgyűlés első intézkedései közt megvonta az élvonalbeli csapat támogatását. -Pontosítok, nem vonta meg csak olyan feltételekhez kötötte ami teljesíthetetlen. (A határozat ugyanis azt mondja, hogy a következő havi juttatás úgy fizethető ki, ha figyelembe veszik az U20-as és a felnőtt csapatok előző havi mérkőzéseinek számát, illetve az ehhez képest kiszámított arányszámot a győztes találkozók ismeretében. Magyarul akkor kaphatjuk meg a már korábban megszavazott és most visszavett teljes összeget, ha mind az U20-as, mind a felnőtt csapat összes mérkőzését megnyeri, azaz mindkét gárda bajnok lesz.)-
Érdekelt, hogy mekkora az érdeklődés egy hazai mérkőzésen a csapat iránt. Igen röviden: NAGY! A lelátón fiatalt, öreget, gyereket, anyukákat, apukákat lehetett látni. Majdnem teltházas mérkőzés volt.
Még egy-két benyomásomat megosztanám:
- a két csapat szurkolói nem anyázták egymást, nem volt semmi olyan, amit egy foci meccseken tapasztalhat az ember. Nem volt botrány!! Sőt a szolnokiak két lepedővel is kedveskedtek a hazaiaknak -tudva azok sanyarú helyzetéről-. Az elsőn: SKSE igen /nem, mint egy szavazólapon, és az X természetesen az igen mellett. A mérkőzés végén: "Jövőre veletek ugyan itt" Kis közjátékot csak egy -a pályára berepülő- szolnoki fáklya okozott, aminek a füstje beindította a tűzjelzőt, amit elég nehezen tudtak kikapcsolni a rendezők:)
- a szünetben gyerekek szaladtak be a pályára, és dobálták a kosarakat egymás után. Talán mire két méteresre nőnek nem felejtik el, hogy mi volt a szórakozásuk nyolc - tíz évesen, még akár kosaras is lehet belőlük.
- felfigyeltem, hogy TV felvétel is készült. Mint kiderült a BÁTONY TV közvetíti a salgótarjáni kosárcsapat hazai mérkőzéseit. A BÁTONY TV!!!!
-három ellenzéki képviselőt is láttam a szurkolók közt ( ez nem azt jelenti, hogy a kormánypártiak nem voltak ott, lehet, hogy csak én nem láttam őket /más se/), lehet, hogy egy az egyik probléma???
Nem értek a kosárlabdához, a sportot csak szeletben szeretem. DE a város vezetése részéről BŰN nem megfelelően támogatni a város egyetlen élvonalbeli csapatát. BŰN, mert ebben a városban nincs olyan rendezvény ami több mint ezer főt megmozgatna ( aki ráadásul fizet is érte), egy olyan rendezvény ami a város lakóit kicsit újra összehozná.
Most kellene összefogni a testületben, a város vállalkozóinak, hogy ne csak a sportcsarnok falán, hanem benn a csarnokban is meg maradjon a kosárlabda!!
Mielőtt valakik kiütnék a csapatot.
//Akit érdekelnek a részletek az a SKSE honlapján nyomon követheti a történéseket//
Ja mellékesen: természetesen? megint kikapott a csapat!! És mellékesen nem volt nálam fényképezőgép :)
