A hagyomány szerint ide vonult vissza Werbőczy híres művének,a Tripartitumnak a megirására. / A faluban működő "Hármaskönyv" - mi más is lehetne a neve :) - fogadó híres a főztjéről! /
Megint egy templom, ahol nem bírták felrakni a tornyot e helyére :)
Werbőczy gúla
Ez évben is megjelentek a felújított Főtéren, és a Józsiban a karácsonyi árusok. Viszont ilyen szépen kivilágítva még nem láttam a Főteret. Talán nem véletlen, női polgármestere lett az idén a városnak :)
A közelben volt Nógrád egyetlen aXXI. században működő mélyművelésű bányája, igaz itt már nem szenet, hanem "agyagot" bányásztak. / Állítólag Magyarországon az egyik legjobb - nagy hőmérsékleten égethető- alapanyag található itt/
Csillesor a Felsőpetény mellett található bányaközpontnál. Most tervezik a kisvasút visszaállítását is, és a nagyközönség előtt megnyitását.
A romhányi templom
És egy érdekes hősi emlékmű
ami régi sírkövek beépítésével készült
de már modern jelkép is megtalálható rajta :)
Már régebben is észrevettem ezt az emléktáblát a "Cascós" ház sarkán.
Belitzky János 1909-1989
Töténész - Levéltáros - Múzeumigazgató
Elkezdtem keresni a neten, sok mindent lehet találni a műveiről, de mint személyről nem sikerült fellelnem semmit.
Megírta a magyar gabonakivitel történetét 1860-ig (1933),Sopron vármegye történetét (1938), Nógrád megye történetét (1973),
1909 október 25-én született Losoncon 1920-ban Balassagyarmatra költözött a család.
1932-ben művelődéstörténetből doktorál.
1949-ig levéltáros a Székesfővárosban /allevéltárosi rangig viszi :) / 1943-45 között szocialista magatartása, és olasz antifasiszta kapcsolatai miatt kirúgják, letartóztatják.
1951-től tanít, Kiskunlacházán iskolaigazgatóságig viszi 1963-ban onnan kerül Salgótarjánba a Munkásmozgalmi Múzeum élére. 1969-ben nyugdíjazzák. 1989 március 4-én hal meg.
Egy anyagtáblát azért megérdemelt.
Több látnivaló is akad a faluban, nekem ennyi jutott
Ez egy hősi emlékmű akar lenni, amit vagy még nem fejeztek be, vagy már ellopták a domborművet.
Vagy lehet, hogy a Fradinak állították ???
Fejtől-lábtól
Új blogmotorral működik mától az oldal. /Az előzőt már túl sok spamrobot találta meg./
Hát ez azért nem a kilenclukú, de kb. harminc évvel öregebb!
Dejtár sok minden ről híres, pl. a közelében lévő égerlápról.
Napokig kerestem egy, de nem találtam, igy lehet, hogy csak az én emlékeimben él, hogy Dejtár, vagy Patak hirhedtebb volt a menyecskéiről, akik eléggé kikapósak voltak. Ha valamelyiket az apja beküldte Gyarmatra bagóért nem kellett pénz vinni magukkal.
Balassagyarmattól levált falu, régen a szláv Riba nevet viselte, ami arra utal, hogy az Ipoly árterületén halászatból, csíkászatból éltek a helyiek. Valaha egy vár is volt a közelében.
Érdekes, hogy az ilyen "új" falvak történelméről nem sok található a neten. Érdekességnek ezt találtam: Demokratikus cigánymentesítés
/Nem a cikkben szereplő Ledeczky lett a Pógármester :) /
A megye legkisebb önálló falva / 123 választópolgárral/
Bővebb ismertetőt itt találsz a faluról
elkésve
Mohorához három nevet lehet kötni Mikszáth, Mauks, Tolnay.
Az utolsó fellángolása volt a vénasszonyok nyarának a héten, lassan és biztosan itt a tél(apó) jéggel, hóval, hideggel.
Egy lombhullató az örökzöldek között.
Somoskőújfalu a határ mellet fekszik, annyira közel, hogy a kertből kiszökő tyúkok már szlovákiában kapirgálnak, egy erősebb rúgás után a focilabda a közeli átkelőn keresztül a "fakocsmánál" landolhat.
Egy határkő a kertvégénél
Az utca másik oldalán
Hol jár ez az autó??
/A piros vonalat csak jó szemű emberek látják!!/
1977-ben csatolták Salgótarjánhoz, 2006. október elsejével vált ismét önállóvá a község. Amiről igazán neveztetes a falu, hogy a trianoni békediktátum után "Hazatért ".
"Somoskő várát és a községet, valamint Somoskőújfalut az 1920. június 4-én, Versailles-ban aláírt trianoni békeszerződés ítélte Csehszlovákiának. A döntés felülbírálatát, a határkiigazítást, és ezáltal a települések visszacsatolását doktor Krepuska Géza, orvosprofesszor, Lipthay B. Jenő, a Rimamurányi Vasmű Rt. akkori igazgatója, és doktor Auer Pál, jogi szakértő kezdeményezte. A kérést 1922. január 20-án tárgyalták, és a kérésnek helyt is adtak. Az elvett területeket a népszövetségi tanács 24. ülésszaka 1923. április 23-án csatolta vissza Magyarországhoz. Somoskő és Somoskőújfalu községek és a környékbeli bányák tényleges birtokbavétele 1924. február 15-e volt, ezért ünneplik minden évben ezt a napot a hazatérés napjaként."
Somoskőúj/ra/falu (na jó, község)
A levállás egyik kiváltóoka, az általános iskola megszűntetése volt
A templom innen-onnan
Folyt. köv.
A pálfalvai evangélikus templomtorony felújítása
Az épülő SPAR a Beszterce lakótelepen
Az elkerülő út felső vége
Kétbodony üdülőövezetté kezdi kinőni magát, az itt található -a bánkinál is nagyobb- horgásztónak köszönhetően. Egy evangélikus templom, ahol freskókat látni, igaz már igen haloványan.
Az világháborók hőseinek emléke
A hétfőn nyílt '56-os kiállítás a nagybátonyi művelődési házban /a héten látható!/.
A polgármester úr megnyitója
Retró érzés
Se munka, se becsület
Ez van!
Olyan ismerősek...
...nézzük csak:
Sztalin eltárs, és Rákosi eltárs
Kádár János et.
Zsíroskenyér, lilahagyma
A tablók bemutatják az '50-es évek személyi kultuszát, a forradalom eseményeiig, a annak leveréséig, és az azt követő leszámolásig. Eredeti filmhíradó bejátszások, és Nagy Imre beszédei láthatók, hallhatók.
Csasztuska
A salgótarjáni december 8-i sortűz
Kádár apánk :)
"Kisecset nevét az Ecset, Excsed, Ecséd, Kiss Ecsed, illetve a Ki Etset formákból a Heves megyében található Ecséd község neve mellett Écs, Nagyecsed, Öcsöd helynevekkel rokonítva, a személynévi használatból eredő ecs, öcs, azaz fiatalabb fivér -d képzős származékára vezetik vissza."
A kisecseti templomtornyát külön építették fel, de nem találtak elég erős embert, aki felrakta volna a helyére, igy azóta is haranglábként "üzemel" a templom mellett.
A templomi hajó innen ered, jól látható a kormánylapát !
A tegnapi ablakok másik oldala. Egy U alakú épület, jobb szárnya a kúltúr. A többit láttátok.
