Így kezdődött
Ez a kép 2000. körül készülhetett
Ennyi maradt
A lenti képre kattintva látható a megmaradt üzemrészek régi/új neve
ITT pedig elérhető az SAC RT. honlapja
Acélgyár - frissítve
2009.02.27. 15:00 :: galagonya
Szólj hozzá!
A "Brenz"
2009.02.23. 12:00 :: galagonya
Ami "Amerikából" maradt, innen indulunk a Brenzre
Szólj hozzá!
Mit látni a Karancsról?
2009.02.22. 12:00 :: galagonya
Milyen messzire látni a Karancs kilátóból
A Karancs kápolna csak 350 méter
Somoskői vár
Salgói vár
Ilyen párás volt a levegő
Egy kis segítséggel ez lett belőle
Pálfalva
Az öblösüveggyár
Beszterce lakótelep
A kórház az elkerülő úttal
A városközpont
A Rokkant telep
Karancslapujtő
A karancssági templom
Losonc
A rövidebb, de meredekebb úton jöttünk le...
...a szűzhóban
Emlékfa
Szólj hozzá!
Karancs - a "palóc olimposz"
2009.02.21. 09:39 :: galagonya
„Ezen hegynek magyar nevezete Kárránts, ’s minthogy a’ róla lejövő árvíz sokszor igen nagy kárt szokott okozni azon völgyekben, mellyeken általfolyik…” (Mocsáry Antal)
A Karancs előtag feltehetően moksa-mordvin eredetű amelynek eredeti jelentése holló, hollós, varjú, varjús.
Minden amit a Karancsról tudni érdemes.
Nem csak Nógrádban van Karancs :)
A Karancs magassága 720 és 729 méter között változik :)
"a 720 méter magas Karancs-hegy"
"Kápolna - hegy (687 m) - Karancs (729 m)"
"Legmagasabb tengerszint feletti magasság, Karancs - 727 m"
Térképen 727 méter szerepel!
Balra a Karancs-hegység, jobbra Mučínska vrchovina
Nekünk nyolc
A 24 méter magas kilátó /mielőtt felmentem/
"A salgótarjáni, a megyei hatóságok 1990 nyarán úgy döntöttek, a kilátót le kell bontani, mert életveszélyessé vált. A felhívás, hogy „Mentsük meg a kilátónkat”, több mint ezer embert mozgósított, akik pénzzel, építőanyaggal, munkával segítettek. Az építmény 1991-ben elkészült és nem kevesebb, mint 950 ezer forint értékű munkát testesített meg." (nmedia.hu)
/miután lejöttem, szerencsére a hó nem esett:)/
Mit látni fenntről?
Somoskőtől a Salgóig
Salgótarján
A Karancs-völgy
Karancslapujtő
Szólj hozzá!
Karancsra fel! A Karancs-kápolna
2009.02.20. 09:18 :: galagonya
Süt a nap, tiszta az idő, szikrázik a hó: Kápolna hegyre fel!
turistaút-elágazó
Már nem csak az orrunkig láttunk
Hóba olvadva
"Fajégcsap"
Már megint egy másik hegyre jutottunk :)
A Karancs kápolna
A XX. századi két részben épült kápolna a KARANCS hegységhez tartozó 685 méter magas Kápolna hegyen áll. A középkori építmény hajója Dr. Dornyai Béla adatai szerint 6,7 x 5,9 m2 belterületű volt. 80 cm vastag falai 1927-ben még közel 1 méter magasságban álltak. A román stílusú, homokkőből faragott diadalíve az egykori szentély falmaradványaira épült, félköríves záródású , keleti oldalkápolna foglalja magába. A mai kápolna észak-déli tájolású. A régi hajófalakat az új építésénél részben felhasználtak, részben lebontottak.
A Kápolnahegy a bronzkorban megerősített telep volt. Ezt bizonyítják a szórványos felszíni leletek és a hegy peremén még megfigyelhető földsáncok. A hegy kis fennsíkjára építették a XVIII. században a kápolnát, mely a középkori Szent Margit tiszteletére volt szentelve. Eredeti Árpád-kori román stílusú épületnek romjaiban is jól felismerhető alakjaival van dolgunk. Dr. Dornyai Béla ásatásakor előkerült legkorábbi pénz leletek IV. Béla korából valók.
Felvetődik a kérdés, hogy vajon ki is építtette a kápolnát?
A monda szerint IV. Béla a tatárok elől menekülve (Mohi csata 1241. április 11) itt talált menedéket és erre emlékezve leánya építtette.
Bél Mátyás szerint Forgáts Zsigmond özvegye Pálffy Katalin, más források szerint Forgáts Borbála.
Még más adatok a Mocsáry családot tüntetik fel építtetőként.
Mindezekről így ír Mocsáry Antal 1826-ban:
„Puszta omladék ez már most. Az ezeket író emlékszik arra jól, hogy ezelőtt mintegy 50 esztendővel mindez a kápolna, mind a benne lakó remeték hajléka, mely két kis szobácskából,
konyhából és egyébből állott. Meglehetősen épségben volt, sőt az akkor ott lakott
remetét Fráter Pált, utána Fráter Eleket is jól ismerte".
Ugyancsak Mocsárytól tudjuk, hogy a remete hajlék mellett kert, pince, „istállócska" is volt.
A kertjét az ottani szilvafák, ribizli és más bokrok most is mutatják.
Abban az időben búcsújáró hely volt. A középkori építmény pusztulásáról nem sikerült adatot találni.
1924-ben fa kápolna állott. Ennek az oltára a karancslapujtői templomban található, amit
Boroznaki Pál a község lakója készíttette helyi asztalossal, és az Ecclesia kegytárgyakat árusító üzletben Mária szobrot vásárolt. Ő készíttette az általa összeállított Nagyboldog-asszonyi Ájtatossághoz szükséges koporsót is, amely a
Mária temetési „szertartásnak" kelléke volt.
Téves azaz állítás, hogy a kápolnát 1927-ben építették újra.
1933-ban készült a tervdokumentáció, mely szerint a kegytemplom épült. Sajnos pénzhiány miatt a tervezett torony a kör kilátóval nyár el sem készült, az építés 1937-ben fejeződött be. A főoltárt szintén Boroznaki Pál készíttette Bóna Kovács Károly szobrászművésszel.
A kápolna szentelést Réz Mariann a salgótarjáni Ferences-rendi apát végezte, az acélgyári dalárda és a fúvós zenekar működött közre, szólót énekelt Solti Károly, aki akkor a dalárda tagja volt, maid később az ország egyik legnevesebb nótaénekese lett.
A kápolnát 1950-ben ,széjjelhordták". A még meglévő harangját ellopták, majd később megtalálták azt a bobonyéri kőbánya felett és mivel a harang színe (hang) más volt mint a lapujtői anyatemplom harangjaié, így azt az aggteleki templomnak ajándékozta az egyházközösség tanácsa.
A templom mellett áll egy kereszt, melynek a feliratát Káposztás Imre karancskeszi-i esperes készítette.
Sajnos a kápolna szétrombolása után az épület az enyészetnek indult, de a környék egyes lakói is közrejátszottak ebben, annak ellenére, hogy Boroznaki Pali bácsi próbálta az épület állagát óvni.
A kápolna legújabb kori történetében fontos szerepel játszik Szőllős Géza karancsaljai lakos, aki 1987. májusában kezdte meg a szervező munkát a kegyhely megmentéséért. A környék összefogott 1990. június 20-án megalakult a Karancs Kápolna Helyreállítási Bizottság. Morgenstern Ferenc karancslapujtői, Tóth István karancslapujtői és Szőllős Géza voltak tagjai. Hihetetlen szervező munkát végeztek addig, míg megtarthatták a kápolna szentelést. A szakemberek felmérése szerint akkor kb. 1,5 millió Ft-ra becsülték az elvégzett munkát.
Minden elismerés a szervezőknek, a munka irányítóinak és mindazoknak, akik akár munkával, pénzzel, anyaggal vagy fuvarral segítettek. Sok-sok vita és kilincselés után végre 1991. július 13-án az újjáépített kápolnát Dr. Seregély István egri érsek, a Püspöki Kar elnöke szentelte fel több száz hívő jelenlétében.
Isten óvja meg a kegyhelyet, legyen körülötte mindig szent áhítat.
Mi látogatók óvjuk, védjük e béke szigetét!
/Forrás: a kápolnában található tájékoztató/
A kápolna belseje /katt a képre/
"Remete-lak"
A kilátás "csapnivaló", múltkor a köd, most a fák között kell keresgélni a kilátást.
Somoskő még egészen jól látszott a Kercsegről
A fáktól csak az erdőt látni
Egy ritka hely ahonnan látni a Salgót
/Katt a képre/
Csak fel kell mászni ismét a kilátóba :)
Szólj hozzá!
Nógrádon kívül - a Mátrában
2009.02.14. 08:00 :: galagonya
Tegnap jobbra a kápolna volt, ma balra Ágasvár felé indulunk
Szólj hozzá!
Nógrádon kívül - Fallóskút
2009.02.13. 09:50 :: galagonya
Nógrádon kívül, de a Palócföld részeként :)
A terület egykor Hasznoshoz tartozott -van aki hasznosi szentkútként ismeri-, ma Mátraszentimre része.
(Hasznos valamikor Heves vármegye része volt)
A kápolna történetéről szívesen ad felvilágosítást az ország egyetlen hivatásos remetéje Paszkál, azaz Szél Sándor.
Fallóskútról bővebben a Wikipédián
Szólj hozzá!
Ipolytarnóciak emlékei XIX.
2009.02.07. 17:24 :: galagonya
Képek Gonda Lajostól /További fotókat itt találsz/
Szólj hozzá!
„Élet a szobrok között”
2009.01.31. 15:58 :: galagonya
Shah Timor már több Nógrád megyei vonatkozású filmet készített, amit különböző tv csatornákon -elsősorban a DunaTV közreműködésével- a nagyvilág is megismerhetett A legújabb filmje ifj. Szabó István szobrászművészt mutatja be.
A film ősbemutatója - ifj. Szabó István kötődése révén- Bátonyterenyén volt. ( Shah Timorról és előző filmjéről a Tarjáni Városlakóban olvashattok)
Képek a film bemutatóról annak reményében, hogy a filmet mielőbb viszontláthatjuk a tv képernyőjén is.
Szólj hozzá!
„Élet a szobrok között”
2009.01.31. 15:07 :: galagonya
Shah Timor már több Nógrád megyei vonatkozású filmet készített, amit különböző tv csatornákon -elsősorban a DunaTV közreműködésével- a nagyvilág is megismerhetett. A legújabb filmje ifj. Szabó István szobrászművészt mutatja be. A film ősbemutatója - ifj. Szabó István kötődése révén- Bátonyterenyén volt.
( Shah Timorról és előző filmjéről a Tarjáni Városlakóban olvashattok)
Képek a film bemutatóról annak reményében, hogy a filmet mielőbb viszontláthatjuk a tv képernyőjén is.
