Süt a nap, tiszta az idő, szikrázik a hó: Kápolna hegyre fel!
turistaút-elágazó
Már nem csak az orrunkig láttunk
Hóba olvadva
"Fajégcsap"
Már megint egy másik hegyre jutottunk :)
A Karancs kápolna
A XX. századi két részben épült kápolna a KARANCS hegységhez tartozó 685 méter magas Kápolna hegyen áll. A középkori építmény hajója Dr. Dornyai Béla adatai szerint 6,7 x 5,9 m2 belterületű volt. 80 cm vastag falai 1927-ben még közel 1 méter magasságban álltak. A román stílusú, homokkőből faragott diadalíve az egykori szentély falmaradványaira épült, félköríves záródású , keleti oldalkápolna foglalja magába. A mai kápolna észak-déli tájolású. A régi hajófalakat az új építésénél részben felhasználtak, részben lebontottak.
A Kápolnahegy a bronzkorban megerősített telep volt. Ezt bizonyítják a szórványos felszíni leletek és a hegy peremén még megfigyelhető földsáncok. A hegy kis fennsíkjára építették a XVIII. században a kápolnát, mely a középkori Szent Margit tiszteletére volt szentelve. Eredeti Árpád-kori román stílusú épületnek romjaiban is jól felismerhető alakjaival van dolgunk. Dr. Dornyai Béla ásatásakor előkerült legkorábbi pénz leletek IV. Béla korából valók.
Felvetődik a kérdés, hogy vajon ki is építtette a kápolnát?
A monda szerint IV. Béla a tatárok elől menekülve (Mohi csata 1241. április 11) itt talált menedéket és erre emlékezve leánya építtette.
Bél Mátyás szerint Forgáts Zsigmond özvegye Pálffy Katalin, más források szerint Forgáts Borbála.
Még más adatok a Mocsáry családot tüntetik fel építtetőként.
Mindezekről így ír Mocsáry Antal 1826-ban:
„Puszta omladék ez már most. Az ezeket író emlékszik arra jól, hogy ezelőtt mintegy 50 esztendővel mindez a kápolna, mind a benne lakó remeték hajléka, mely két kis szobácskából,
konyhából és egyébből állott. Meglehetősen épségben volt, sőt az akkor ott lakott
remetét Fráter Pált, utána Fráter Eleket is jól ismerte".
Ugyancsak Mocsárytól tudjuk, hogy a remete hajlék mellett kert, pince, „istállócska" is volt.
A kertjét az ottani szilvafák, ribizli és más bokrok most is mutatják.
Abban az időben búcsújáró hely volt. A középkori építmény pusztulásáról nem sikerült adatot találni.
1924-ben fa kápolna állott. Ennek az oltára a karancslapujtői templomban található, amit
Boroznaki Pál a község lakója készíttette helyi asztalossal, és az Ecclesia kegytárgyakat árusító üzletben Mária szobrot vásárolt. Ő készíttette az általa összeállított Nagyboldog-asszonyi Ájtatossághoz szükséges koporsót is, amely a
Mária temetési „szertartásnak" kelléke volt.
Téves azaz állítás, hogy a kápolnát 1927-ben építették újra.
1933-ban készült a tervdokumentáció, mely szerint a kegytemplom épült. Sajnos pénzhiány miatt a tervezett torony a kör kilátóval nyár el sem készült, az építés 1937-ben fejeződött be. A főoltárt szintén Boroznaki Pál készíttette Bóna Kovács Károly szobrászművésszel.
A kápolna szentelést Réz Mariann a salgótarjáni Ferences-rendi apát végezte, az acélgyári dalárda és a fúvós zenekar működött közre, szólót énekelt Solti Károly, aki akkor a dalárda tagja volt, maid később az ország egyik legnevesebb nótaénekese lett.
A kápolnát 1950-ben ,széjjelhordták". A még meglévő harangját ellopták, majd később megtalálták azt a bobonyéri kőbánya felett és mivel a harang színe (hang) más volt mint a lapujtői anyatemplom harangjaié, így azt az aggteleki templomnak ajándékozta az egyházközösség tanácsa.
A templom mellett áll egy kereszt, melynek a feliratát Káposztás Imre karancskeszi-i esperes készítette.
Sajnos a kápolna szétrombolása után az épület az enyészetnek indult, de a környék egyes lakói is közrejátszottak ebben, annak ellenére, hogy Boroznaki Pali bácsi próbálta az épület állagát óvni.
A kápolna legújabb kori történetében fontos szerepel játszik Szőllős Géza karancsaljai lakos, aki 1987. májusában kezdte meg a szervező munkát a kegyhely megmentéséért. A környék összefogott 1990. június 20-án megalakult a Karancs Kápolna Helyreállítási Bizottság. Morgenstern Ferenc karancslapujtői, Tóth István karancslapujtői és Szőllős Géza voltak tagjai. Hihetetlen szervező munkát végeztek addig, míg megtarthatták a kápolna szentelést. A szakemberek felmérése szerint akkor kb. 1,5 millió Ft-ra becsülték az elvégzett munkát.
Minden elismerés a szervezőknek, a munka irányítóinak és mindazoknak, akik akár munkával, pénzzel, anyaggal vagy fuvarral segítettek. Sok-sok vita és kilincselés után végre 1991. július 13-án az újjáépített kápolnát Dr. Seregély István egri érsek, a Püspöki Kar elnöke szentelte fel több száz hívő jelenlétében.
Isten óvja meg a kegyhelyet, legyen körülötte mindig szent áhítat.
Mi látogatók óvjuk, védjük e béke szigetét!
/Forrás: a kápolnában található tájékoztató/
A kápolna belseje /katt a képre/
"Remete-lak"
A kilátás "csapnivaló", múltkor a köd, most a fák között kell keresgélni a kilátást.
Somoskő még egészen jól látszott a Kercsegről
A fáktól csak az erdőt látni
Egy ritka hely ahonnan látni a Salgót
/Katt a képre/
Csak fel kell mászni ismét a kilátóba :)
