Míg a vitézek csatáztak, addig a lovagok pihentek.
Boszorkány? Vagy csak szomjas?
DUURRR!
Udvarhölgykoszorú
Királylány
Nekem sose sikerül ilyen kerek egyforma tócsni :( Igaz ezek a hölgyek gyakoroltak eleget, itt 30 kg krumplinál jártak.
A Nógrádi Történeti Múzeumban 16 kortárs nógrádi művész 41 alkotása került "kalapács alá" egy jótékonysági aukció keretében, amit egyik művésztársuk megsegítésére szerveztek, aki egy tűzesetben mindenét elvesztette. A kevés érdeklődő ellenére a képek harmada új gazdára lelt. Az árverésből megmaradt műtárgyakat a Múzeum honlapján lehet megtekinteni és augusztus 31-ig meg lehet vásárolni.
Az árverést dr. Ferkó Attila és Tarnócziné Máté Melinda vezette.
Bobály Attila: Zenei attitűdje még Dr. Ferkó Attila zeneszerzőt is elgondolkoztatta
Ízelítő a XII. Füleki történelmi várjátékból
Mekkora ágyú!
Ekkora :)
A Magyar Királyi Kardforgatók Rendje. Július 16-án ismét Nógrádban járnak, Drégelyváránál mutatják be tudásukat.
Kézzel kapta el a nyílvesszőt!
Kelevéz
Harc a fekete lovaggal.
Folyt. köv.
Hétvégén volt a XII. Füleki várfesztivál, aminek második napján a történelmi várjátékok egyik látványossága volt a solymász bemutató. Aki lemaradt róla, az július 1-3 között Kékkő várában /Modrý Kameň/ -Balassagyarmattól 20 km- az ottani várjátékok keretében közelről megnézheti ezeket a madarakat.
A kisebbek sólymok, a nagyobbak sasok, a kopasznyakú az keselyű, a füles az bagoly, a fekete az holló. Talán? :)
"Szabadtéri múzeum" egy szécsényi utcában. Később majd arról is, hogy hogyan kerültek ide ezek a régi gépek.
Hol voltak még a munkavédelmi szabályok, mikor ezek a szabadon forgó kések vágták a szecskát.
A HSCS-ben amikor még nem vörös traktort gyártottak.
Ilyen képeket csak egy helyről lehet készíteni: a szécsényi ferde toronyból.
Sajnos a legfelső szintre már nem lehet felmenni, és az ablakok is zárva vannak. A szomszéd falvak templomainak tornya azért jól látszik.
Klikk!
A tűztorony harmadik emeletéig lehet feljutni...
...egy keskeny csigalépcsőn. 29 m magas a torony, melynek szintjein tűzoltó kiállítás látható.
Felfelé...
...lefelé. 50-60 cm széles a lépcső, könnyen bele lehet szorulni :)
Kilátás a városra
Klikk!
Lófrálás - nincs most jobb szó arra céltalan csatangolásra amit Szécsényben tettem az állomástól kezdve, körben a városban.
Itt már nem mondanak B-t
TILOS
A rakodó feleknek vagy vagy azok dolgozóinak TILOS a vasúti kocsik fékjeit felengedni az alátfákat eltávolítani és a kocsikat mozgatni e műveleteket csak az állomás felügyeleti közeg engedélyével és jelenlétében hajthatók végre!
Arra!
Kerítés
Pipacsot szinte bárhol találhat az ember, de csak ilyen kis foltokban
Bogár a tetőn
Vörösboros kóla
EgyedÜL
Itt is régen ültek
Megvalósult
Végre felújították az evangélikus templomot, már csak a volt TSZ irodát kellene és kerek egész lenne a tér.
3D-ben
Pösténypusztánál már majdnem kész az első új Ipoly HÍD! Igazából nem is ez az igazi :)
Régen ennek az ideiglenes hídnak is tudtak volna örülni a környéken lakók. Hat évvel ezelőtt volt a híd alapkőletétele, mára már azért látszik, hogy lesz a hídból valami, igaz nem határidőre, mert most kellene átadni a forgalomnak. Augusztus 20-ra biztos befejezik a munkát.
Most "csomagolják" ki :)
Olyan lesz, mint a tervrajzon.
Véletlenül tudtam meg, hogy kettesfogathajtó versenyt rendeznek a karancsberényi mintalegelőn. A megyében több helyszíne is van a versenysorozatnak (bajnokságnak): Szécsény, Nógrádgárdony, Karancsberényt követően Cereden július 9-én, Pásztón augusztus 27-én és végül Kétbodonyban szeptember 17-én lehet látni a lovakat és hajtóikat.
Sajnos csak a maratonra volt időm, az akadályhajtás most kimaradt.
Tanuló vezető :)
Igazi pónik, nem rózsaszín és nem kék :)
60 lovas
Ők is nyeregben vannak, csak ez nem nyerít.
( Hogy mit jelent a mintalegelő? Röviden összefoglalva gyepgazdálkodás. Akit bővebben érdekel az ITT olvashat róla.)
Még nem jártam a zagyvafői várdombon, ahol a hétvégén tájékoztató táblát és emléktáblát avattak.
Zagyvafőről bővebben itt olvashatsz.
A várdombra a zagyvarónai templomtól lehet kisétálni. (3D, piros-kék szemüveg!)
A temető mögött emelkedik a várdomb.
"Nem ismert a vár pontos építési ideje. Feltehetően, az 1200-as évek második felében, a Kacsics nembeli Leusták-ág építette tovább a sánccal és palánkkal védett tornyot. Írásos emlék 1290-ből maradt, amikor – a vár említése nélkül – itt keltezik a Leusták-ág és a Rátót nembeliek ellenségeskedését lezáró oklevelet. Ennek során a Rátótok kártérítést fizettek és házassági szerződéseket kötöttek. 1341-ben már a terület a Rátót nembeli Balden fiainak tulajdonaként szerepel. Valószínűleg a XIV. század folyamán tovább építették, lakótorony kialakításával és a védművek megerősítésével. Rövid ideig használhatták, mert az 1420-as években már elhagyatott. Ezt kihasználva a husziták fészkelték be magukat ide az 1450-es év második felében. A párhuzamok azt valószínűsítik, hogy nem messze a vártól ők építettek a várhoz kapcsolódó kisebb erődítményt, melyet talán ágyúállásnak használtak. A várat Hunyadi Mátyás a husziták elleni hadjárata keretében foglalta vissza 1460-ban. A régészeti feltárások azt mutatják, hogy az ostrom sérüléseit kijavítva, még egy évtizedig használták a várat, majd az 1470-es évektől a fokozatos pusztulás lett a sorsa."
Erre voltam kíváncsi, hogy milyen "élőben" :)
A várdombot érdemes körbesétálni -természetvédelmi terület!- ilyen szép kék virágokban lehet gyönyörködni.
Kilátás csak a falura esik.
Emléktábla a sziklán.
Valaha ezen a helyen állt a zagyvafői vár tornya.
"Egy kő" maradt csak az épületekből.
A tetőn nem sok minden látszik a környező panorámából.
Zagyvarónai panoráma a várdomb aljából.
A “700 éves Baglyaskő vára – Salgótarján” emlékévet a Váczi Gyula Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tanárainak és diákjainak színvonalas gálakoncertje zárta.
Farkas Zsuzsa győri képzőművész kiállítását a Pásztói Múzeum után Salgótarjánban is megtekinthetik az érdeklődők. A Múzeumok éjszakáján (június 18-án) társasjátékkal is várják a kiállítás látogatóit.
Utolsó simítások
A megnyitón a Mackóvár óvodásai működtek közre.
dr. Szirácsik éva köszöntőjét követően...
Shah Gabriella művészettörténész "mesével" nyitotta meg a kiállítást.
2011. július 3-án avatják fel a Szabadító Buddha Anya (Tara) Templomot a tari Körösi Csoma Sándor emlékpark mellett.
Befejezték a baglyasi Krisztus Király templom -Bóna Kovács Károly által festett- freskóinak restaurálását.
Nem kellett messzire menni, valami piroslik a kazári dombok között.
A tavalyi pipacsos rét egy darabja lecsúszott ebbe a völgykatlanba :)
És összekeveredett a repcével.
A tavalyi pipacsos rét sokak tetszését elnyerte, ezért megnéztem az idén érdemes-e kisétálni Vizslásnál a dombtetőre.
Igen, jól látszik! Ennyi az idei idei pipacs virágzás, ahol tavaly egy egész mező piroslott.
Csak ez a" fára mászott" csiga jutott mára :(
Most keresgélhetek új pipacsos rétet. Holnap kiderül találtam-e :)
Már több mint egy éve építik újjá a szentkúti basilica minor oltárát.
Az oltár újraépítéséhez továbbra is szükség van segítségre, az alábbi címre lehet küldeni adományokat :
Az oltár még egyben ITT.
A Szűzanya, karján a kis Jézussal is új helyen látható a templomban
A szent kút
Szentkút - szabadtéri oltár és a lourdes-i barlang
( kattintásra nagyobb)
Feszület
Útikereszt a források felé
Losoncapátfalván építette 1860-ban gróf Cebrián László ezt a kastélyt, melynek később tulajdonosa Hubay Jenő hegedűművész lett, aki feleségül vette a gróf Róza nevű lányát. Losoncapátfalvát 1960-ben csatolták Losonchoz.
Egy érdekesség a Hubay utódokról:
A filmben a Hubay Cebrian család négy generációjának sorsa kerül bemutatásra. Hubay Jenő világhírű hegedűművész és zeneszerző volt. Egyik fia, Andor a Herendi Porcelengyár művészeti igazgatójaként alkotott maradandót, majd a második világháború után norvég származású feleségével előbb Norvégiában, majd véglegesen Portugáliában telepedtek le. Hubay Cebrian Andor a leghíresebb ibériai porcelángyárat virágoztatta fel, feleségének az 1970-es évek elején írt visszaemlékezése Angliában és Portugáliában egyaránt nagy sikert aratott. Fiuk, Hubay Cebrián László a Disney spanyolországi és portugáliai igazgatója volt, napjainkban pedig a magyar és ibériai kereskedelmi kapcsolatok felvirágoztatásán dolgozik.
Losonc kapuit egy 1840-ben hozott törvény, a bányavárosok 7 mérföldes körzete tilalmának feloldása után – a város tanácsával szemben a vármegye támogatásával - nyitották meg az izraeliták előtt. 1844-ben már 19 zsidó család – 10 kereskedő és házaló, 6 mester és 3 “akármilyen életmódú” családfő – összesen 97 személy élt Losoncon, továbbá 38 család – 9 kereskedő, 14 iparos, 9 haszonbérlő, 1 rabbi és 4 egyéb foglalkozású családapa – vagyis 194 fő Tugárban.
A losonci 25. gyalogezred zenekarának karmesterei közé tartozott egy ideig - húszévesen- Lehár Ferenc is.
Lehár Ferenc két indulója: a Losonci induló és a Lyuk-lyuk induló
[audio:http://tarjanikepek.hu/audio/Losonci.mp3,http://tarjanikepek.hu/audio/Lyuk.mp3]
“Felvidék Debrecene” - Losonc társadalmi fejlődése és városiasodása az újkorban
