A Medvesi Fotó Maraton keretében lehetőség volt végigjárni a Medves Hotel melletti István-tárót.
A Salgótarjáni Vasfinomító Társulat megalakulása (1968) előtt is voltak kisebb bányák a Medves-fennsík peremén, ezeknek a bányáknak a szénjogát vette meg a Társulat, és kezdett Salgóbányán szénkitermelésbe. A miocén kori barnaszén telepek legvastagabb részeit (a ma Szlovákiához tartozó) keleti területen fejtették az István tárón keresztül. A '60-as években szűnt meg a szénbányászat, mert a szenet már a határon túl lehetett volna csak fejteni, illetve az Acélgyár is átállt az itteni szénből készített generátorgázról földgázra.
Az István-táróban a szénbányászatot felváltotta a vízbányászat. A táró végében (630 méter) található forrás percenkét közel 300 liter vizet biztosít Salgóbányától a Beszterce lakótelepig. Közel majdnem ugyanennyi öregségi víz is távozik percenként a bányából, és táplálja a Zagyvát.
(Külön köszönet a Vízmű dolgozóinak a "táratlóvezetésért")
"Elemcsere" a bányában használt hagyományos világító eszközben - a karbidlámpában.
A lámpa kb. ekkora fényt ad a sötétben.
Csilléje is van a bányának, de ezen már nem szenet szállítanak (nem is igazi szenes csille).
"Földmozgásfigyelő kézikészülék" :) Ha kiesik akkor tágul, ha összenyomódik a faék akkor tömörödik a vágat feletti szikla.
A vágat nem egységes biztosítással készült. mikor milyen anyagot tudtak a felszámolás alatt lévő többi bányából átmenteni.
45 méter mélyen a föld alatt.
A bánya elég "száraz" nem nagyon csöpög benne a víz, de ahol csöpög ott aztán rendesen esik, ez ellen véd ez az "esernyő".
A vas-hidroxid néhol vastagon ül a falakon. A vas támgerenda eltört, fával pótolták, a vas-hidroxid összenövesztette a fát a vassal.
Bányapatak
Egy szakaszt alá kellett dúcolni, mert megmozdult felette a föld...
...megcsúszott a szikla a márgán.
Bazalt
A tárna végében ajtó zárja el a forrást. A sárga pontnál van a légakna, ami majd' ötven méterrel nyúlik fel a felszínre.
Itt még látni a sötétséget az alagút végén :)
Itt már a fényt az alagút végén.
