Nem tudom, hogy vannak-e még  indiánok Salgótarjánban, de az én gyerekkoromban voltak. Igaz mi akkor a Nagy indiánkönyvön, és Karl May hősein: Winettou-n, Old Shatterhand-en nőttünk fel.

Salgótarjánban ha már voltak indiánok azok hol máshol élhettek volna, mint egy indiánfaluban. Egy régi cikk az akkori megyei újságból:

Elásták a csatabárdot Indiánok honfoglalása a Nagy Hegyen

Hű micsoda csata volt (sivítva repültek a tomahawkok, süvöltöttek a nyílvesszők, a lópaták úgy dübörögtek, hogy a föld majd' megnyílt alattuk, a a harcmezőt füllsiketítő csatakiáltás töltötte meg…Végül is a besztercei indiánok maroknyiból óriássá lett serege elfoglalta a Nagy Hegyet, a kiszemelt új birodalmat, sőt mint hírlik azóta már a békepipát is elszívták néhányszor...

Mielőtt az olvasó a fejéhez kapna, hogy mínő dolgok történnek nálunk manapság, meg kell mondani, hogy az előbbi csatajelenet csupán a fantáziával megáldott gyermekek fejében játszódik le, s az is csak egyetlen helyszínen, a megyeszékhely Beszterce-lakótelepén. Ahol a gyereksereg - természetes türelmetlenségével nem bírva - már meghódította az épülő-készülő indiánfalut, amely a lakótelep keleti dombján magasodik. Ott jártunkkor éppen az apacsok és az irokézek vívtak ádáz küzdelmet. Szerencsére vér nem folyt, de veríték annál több. Amikor rövid tűzszünetet kezdeményeztünk, s egy erőd rejtett zugában Winnetoukkal, és Shatterhandokkal beszélgettünk, egybehangzó vélemény volt, hogy a besztercei indiánok békességet akarnak nemcsak a lakótelepiekkel, hanem a felügyelő tanácsi szervekkel is. Cserébe viszont azt kérték, hogy tolmácsoljuk követelésüket: mihamarabb készüljön el teljesen az indiánfalu, s a zord szülők gyakrabban engedjék el csemetéiket a csetepatékra! Megígértük, hogy közöljük a Nagy Főnökséggel a kívánságokat, mire az indiánok békepipa híján egy-egy Szimfóniavéggel kínáltak, majd búcsúzáskor csak annyit mondtak: uff !

Salgótarján város Tanácsának műszaki osztályán Szabó Imrénétől többet is megtudtunk:' - A városgazdálkodási üzem dolgozói tulajdonképpen befejezték az indiánfalu fölépítését, várhatóan a napokban hivatalosan is. megtörténik a műszaki átadás. Azonban hátra van a gombásodásgátló, fatartósító szerekkel történő kezelés és a füvesítés, a nagyobb parkosítás. A lakótelepiek egy része már eddig is segített a különféle tereprendezési munkálatokban, de valószínű, hogy még kérjük a segítségüket. Legfőképpen azt szeretnénk, hogy kellőképpen becsüljék, óvják meg ezt a sok százezer forint értékű, országszerte párját ritkító létesítményt!

Bizonyos forrásokból és ,indián kémeinktől" azt is megtudtuk, hogy a most elkészült falu csupán első lépcsője lenne egy nagyobb komplexumnak. Erről kérdeztük a tervezőt, Stifterné Tóth Olgát: - A hír igaz, hiszen az Indiánfalun kívül egy cowboy-telepet és egy középkori várszerű létesítményt terveztem, ez utóbbi az „Utazz velünk szárazon, vízen és levegőben!" fantázianevet viseli, ám egyelőre anyagi fedezet miatt csupán a tervezése készül. Egyébként, eredetileg a Tatár-árokhoz készült volna ez az összetett létesítmény, de végül a lakótelep keleti domboldalára került, a szűkséges módosításokkal, és némi huzavona után... De remélhetően, egy kis társadalmi összefogással és az anyagi feltételek megteremtésével a teljes játszó komplexum is néhány év múlva felépülhet.

Miután indiánbarátainkkal közöltük az értékes információkat, ígéretet tettek arra, hogy megbecsülik a kilenc erődítményt és a tartozékokat, nem tapossák le a virágokat, nem verik szét a fabordákat, sőt a bizonyság jeléül még a csatabárdot is elásták.

(tanka)

Az indiánfalu rég eltűnt a városból, és vele együtt tűntek el az indiánok is.

FOLYT. KÖV. !