hol patanyomtócsák
sekély medrét
próbáló madár
szava cserrent
a rőt bokor tövén

hol átok vert mindent
s a szél galléros
palástja alatt
bújt meg ki félt

ma város áll

homlokkal hegyeknek forduló
áll keményen
vas-betontürelemmel
s csengő csillagok mögül
néz vissza az ember

1919

bomlott barna ég alatt
ijedten hunyorgó
mellbevésett csillagok

lódul a rettenet-fegyver
istenhomlok a porban

nincs szánó szív
csak vasparancs
kegyetlen nóta

nincs ének már
e Város
óriás fekete kendő
tintatollú varjak földje

hol bilincs csörren
a kakasszóra

---

"... jöttek éjben
feketében
puskarácsa-menedékben

Trajbiár Pált meg is fogták
Messzevágosba hurcolták

jött az írás
nyakát szegték
hatodmagával temették

szép szemük vak
fülük süket

moha növi be öklüket ..."

1929

jaj fiam
szép fiam
jaj

hova rohantál a vérpenészes
falak közül

pici piros lyuk homlokadon
mire vett rá az éhség

jaj fiam
szép fiam
jaj

a gonosz kígyó hátán
hová futottál
zöld-repkény-álmaidból
jaj mi lett

ki fonja be hajam
ha a lámpátlan éj
ránkzuhan a kolónián

ha a rettenetes kuvaszok
felüvöltenek a gyárdudára

jaj fiam
szép fiam
jaj

---

ó
asszonyok

ti korán fakulók
Csillagszeműek
néhai szépek

a rettenet
magányos folyosóin
vacogók

holt fiút
holt férfit siratók

kik
aszottan álltok
a Város
pengő pillérei alatt

míg lüktetnek
rengenek a falak

1936

korom és por

fekete növények rengetege hajt
fekete hajtást

a rossz falak pántjai mögött
gúzsbavert
tűzpiros
vasárnapunk

levegőt!
frisset!
erőtadót!

hadd harsogjon a rossz tüdő

a fáradt szív
vörös vérrel
töltse szűk ereink meg

---

s az ökölbe zászló
s a torokra
hang örvénye teremjen

a bús arc égre nézzen
hisz ez a sorsa

és legyen
újra
legyen munka
munka

hogy fiunk erős legyen
és szép a lány

s ez ország ne űzzön messzire
belga bánya
útvesztőibe

1939

rettenetes
srapnelfogsorát
újra feni a Szörny

karmos ujjai között
reszket a Város

vasfogán árkok lucska
hibbant szemén
a fény
puska fénye
patáján csizma
vértől sáros

s újra férfit
s fiút ad a Város

---

kik otthon maradtak
lenn
a mélyek mélyén

rögök
gyöngyfüzérei alatt
a gyomor
szürke tirádái alatt

szívükben
pirosbaöltözötten
mind csodavárók

1945

pengj vas
pengj

törj bilincs
hatalmad végetért

égett falak elrítt
hullj rabruha

arc fényesedj

az álom itt áll
hús-vér

köntöse lángpiros

---

és a romok
szörnyű árkádjai közt
virágot növeszt
a kő is

a barakkok sivatagfán
friss szél
fohásza pendül

a Város
kinyújtózik
a verőfényben

1958

mint
dolgos asszonykéz gyűrte
fehér tészta
tégy nő
feszül
e Város

vaserdők
vastisztásaid
kémény dalol

harsány a dal

---

sikkant a szén
a fürge csákány belemar

sínek kígyóin csille fut

a vasárnap fehér ingben
kopog
a konyha ajtaján

lányok hajából
piros szalaglepkét
röppent égre
a szél

1972

1000 gyerek
a térzene labirintusai között

friss újságszag
friss kenyérillat
friss izomzene

a Volt-Van-Lesz csúcsain
vörös málna virít

vörös kendők lengenek
a Város tornácain

géptorkok harsányan
halihóznak

labda döccen
vörös gomb az égi mezőkön

---

szobrok mozdulatában
a Múlt és a Ma pöröl

ujjuk hegyén galamb pihen

álmos csövek dobbantanak
kábelek vak érrendszere
csikordul

csak áll az ember
feszeng
a csoda percei között

rikoltoznak az acélrögök