Székvölgy-pusztán az egykori bányászkolóniában még ma is laknak.
Régen iskola, magazin volt az épületben.
A temetőt is megtalálni még.
Itt nyugszanak
Id Kovács János élt 83 évet
és neje
sz. Luptovics Anna élt 77 évet
és unokájuk
Jándy János élt 20 évet
Meghaltak 1944 1942 1944
Nógrádszén Kft "telephelye". A székvölgyi külszíni fejtés volt a megye utolsó szénbányája.
Ma már nem szenet, hanem macskaalomnak valót szállítanak a bányából.
Pár szó a szénről, és a szénbányáról:
" 1989. augusztus végén már nyíltan beszéltek és írtak arról, hogy felszámolás előtt áll a Nógrádi Szénbányák vállalat.1990. június 9-én, „Ez már a vég!" címmel írtak a Nógrádi Szénbányák FA-ról, ahol 1000 fővel csökkentik a dolgozók létszámát. A létszám ekkor még 2450 fő volt, ám ez a szám napról napra fogyott. Az egyetlen, mélyművelésű Ménkes bányából, 600 000 tonna szenet kellett kitermelni. A szénbányászat fennmaradásának reménye azonban igen csekély volt, mert már csak az erőműi felhasználásra alkalmas szénben bízhattak. Kénytelenek voltak belátni, hogy a vállalatnak „vége van", annak ellenére, hogy a széntermelés esetleg még egy ideig megmaradhat.
Ebben a hangulatban, a bátonyterenyei Bányakaszinóban tartották meg a XL. Bányásznap vállalati ünnepségét. A széncsaták egykori hősei, ekkorra már a „nemzet eltartottjaivá" váltak...
1991. januárjában ismét üzembe helyezték a Gyula-rakodót - melyet még a szénbányászat visszafejlesztésekor zárták be - mert a kéregbányák szenét olcsóbb ide szállítani, mint a távolabbi szénmosóba, ahol napi 2000 tonna külfejtésekből származó szén hagyta el a szénmosót. Az ismert problémák ellenére, az országban feltűnő módon hiányzott a megismert és talán megszeretett nógrádi szén. Korábban 100 000-140 000 tonna lakossági szenet termeltek, s ez 1990-re lecsökkent 25 000 tonnára, amit csak külfejtésből termeltek az értékesítés céljára.
Az egyetlen mélyművelésű bányája, a Menkes bányaüzem azonban tetemes lemaradással zárta az 1990-es évet. Ennek ellenére már 1992-re, 220 000 tonna szén kibányászását tervezték a meglévő 585 bányásszal. Az akna szénvagyona a számítások szerint, még 15 évi bányaművelést tesz lehetővé a jelenlegi szinten.
A Nógrádi Szénbányák FA-nak, két külszíni bányája is volt: Székvölgy mellett Besenyőbércen termelték a szenet, s innen összesen 280 000 tonnára számítottak.
1992. júliusában, már a megszűnés folyamatának végső szakasza kezdődött el a vállalat életében. Az utolsó mélyművelésű bányában, a veszteséges üzemelésű Ménkesen, szintén megszüntették a bányaművelést. Inászón kéregbánya kezdte meg 1992. januárjában a széntermelést. Két évvel korábban Nyírmeden, szintén az egykori fejtési területen indították a felszín közeli bányát. A régtől ismert szénterületen, Besenyőbércen és Székvölgy-Inászón külfejtések üzemeltek s itt még 200 bányász dolgozott nyereségesen. Elkészült közben az a hosszú távú program is, melynek reményei szerint az ezredforduló után is kenyeret adhat majd az embereknek megyénk szénbányászata.
A bányák azonnali bezárása helyett, a tervszerű és folyamatos visszafejlesztés útját választotta a kormány. 1992. januárjában ezért úgy tervezték, hogy Ménkesen, a feltárt szénmennyiséget kitermelik, és csak a készlet kimerülése után tesznek majd lakatot a bányára. /1992-re, 220 000 tonna szén kibányászását tervezték a meglévő 585 bányásszal. Az akna szénvagyona a számítások szerint, még 15 évi bányaművelést tesz lehetővé a jelenlegi szinten. /"
A megállapodás ellenére, azonban február 28-án küldték utoljára a felszínre a kibányászott barnakőszenet. A bezárások sorában Tiribes akna, Szorospatak, és Kányás akna után most tehát Ménkes következett.
A teljes létszám elbocsátása 1993. december 31-ig, megtörtént.
1990. február 2-tól, a vállalat felszámolása kezdődött el, melyet 15 év eltelte után, csak 2005. október 6-án, bírósági határozattal töröltek a cégjegyzékből.
Részletek Szvircsek Ferenc: VÉGJÁTSZMA - A Nógrádi Szénbányák felszámolása című írásából.
Megjelent: Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007) Itt elolvasható, csak rá kell keresni!
Itt volt már pár kép a bánya felsőbb részeiről.
Van-e még szén itt a hegyek alatt?
"Egy lehetőség Salgótarján és környéke energia gondjainak orvoslására"Dr. Bocsi Ottó okl. bányamérnök, a Nógrádi Szénbányák nyugalmazott osztályvezetője és Livo László okleveles bányamérnök, ügyvezető, Marketinfo Bt. (Salgótarján)
A vállalat /Nógrádi Szénbányák/ bezárása előtti időszakban, az utolsó 2 évben (1990-1992) külfejtésen és kéregbányából (Nyírmed II. Székvölgy II.) termelte a szenet, mely erőművi tüzelésre alkalmas 8000-9500 kJ/kg fűtőértékű 40-43% hamutartalmú és 0,8-1% kértartalommal bíró II. és III. telepi szén volt. A Tiszapalkonyai erőmű akkori vezérkara többször is meglátogatta a bányákat, és megelégedéssel nyugtázták mind az árra, mind a szén minőségi mutatóira vonatkozó adatokat.
Salgótarján Megyei Jogú Város közvetlen közelében a „bányabezárás” után jelentős mennyiségű erőművi tüzelésre alkalmas szénvagyon maradt. Így Székvölgy II., Inászó II. és József-táró területén is. De a megye keleti részén akár Mizserfa II. szénmező is alkalmas energetikai széntermelésre.
A 2. sz. táblázatban ízelítőül bemutatjuk a III. telepi szén jellemző adatait Inászó II. és Székvölgy II. kéregbányában. [Kéregbányán a kis mélységben (< 50 m) lévő fejtéseket értjük.]
| Barnaszénvagyon egy része Salgótarján közelében | |||
| III. telep | szénvagyon
kt |
fűtőérték
kJ/kg |
kén
% |
| Inászó II. | 6 000 | 9 000 | 1 - 1,1 |
| Székvölgy II. | 2 500 | 9 500 | 0,9 - 1 |
| Összesen | 8 500 | 9 100 | 1,0 |
Tudunk azonban más lehetőségekről is megyénkben. Összegezve, az MGSZ-nél is fellelhető adatok alapján azt lehet mondanunk, hogy Nógrádban a föld mélye 150-200 millió tonna ismert minőségű szenet rejt. Ebből Salgótarján közvetlen környékén 30-50 mt energetikai célra alkalmas alacsony kéntartalmú 8-12000 kJ/kg fűtőértékű 25-45% hamutartalmú barnaszén van. Amiből könnyen - alacsony beruházási költséggel - hozzáférhető 11,5 millió tonna energetikai szén.
Sajnálatos, de a Nógrádi Szénbányák Vállalat felszámolásával - a széntermelés kényszerű megszüntetésével - együtt járt a kapcsolódó infrastruktúra lebontása is.
Így nemcsak a széntermelést közvetlenül szolgáló létesítmények szűntek meg (aknatömedékelés, táró bezárás, kötélpálya elbontás, ipartelep megszüntetés, külfejtési rekultiváció stb.) hanem a kiszolgáló és háttér tevékenységek, az informatikai berendezések, villamos és a távközlési hálózat is.
A korábban a széntermelésben foglalkoztatott emberek, és kiszolgáló hátterük - együttesen a humán erőforrás - is átalakult. Ugyanúgy, ahogyan a környék jellemzően szén- és fa tüzelését is felváltotta a korszerűnek mondott gáz- és villamos energia felhasználás a háztartásokban. Vállaltuk „kényelmünket” annak összes veszélyével együtt.
Számunkra csupán az a kérdés, hogyan tudjuk hasznosítani helyi adottságainkat és lehetőségeinket ezek segítségével.
Elhatározhatjuk a szén helyi érdekű felhasználását. Termelhetünk vele elektromos energiát. És/vagy létesíthetünk elgázosító üzemet, melynek végterméke a meglévő gázvezetékbe táplálható fűtőgáz. Az üzem melléktermékei a vegyipar és a gyógyszeripar számára alapanyagul szolgálhatnak, nem is beszélve az üzemanyag előállítási lehetőségről.
Haladjunk tovább e gondolatsoron, s vizsgáljuk meg pl. az erőmű létesítés vázlatos elképzelését. Mi sem könnyebb ennél, hiszen itt Nógrádban az elmúlt 20 év során elődeink - s mi magunk is - nemcsak bányákat, de erőműveket, fűtőműveket is terveztek. Néhány terv meg is valósult, sőt pl. a városi fűtőmű gázmotoros megoldásai ma is jól szolgálják a közösségi igényeket. Igaz ugyan, hogy a költségek emelkedése a Városi Fűtőművet, s ez által a tulajdonos Önkormányzatot is sújtja, de egyben új megoldások keresésére is ösztönzi.
Példaként említjük meg, hogy az 1990-es évek végén az MVM Rt. erőművi pályázatán beadásra került egy salgótarjáni szénalapú 80-140 MW villamos teljesítményű erőművi blokk létesítési terve is.
Ez is alkalmas arra, hogy akár a közelben található imént részletezett szénvagyont alakítsa elektromos energiává a következő 25-30 évben.
A munkahely teremtés lehetőségének becslésébe is bocsátkozzunk. Összesen kb. 790 fő /bánya+erőmű+fémfeldolgozás/
Próbálkozás van, /de nagy az ellenállás, a környező települések, és a zöld szervezetek részéről/: Első Nógrádi Erőmű Zrt. újra kezdené a külszíni fejtést, és erőművet építene Mátraszele határában.
