Az egykori Zagyvaszentjakab templomát kiről is nevezhették volna el másról, mint Szent Jakabról :)

Az egyik legrégebbi falvunk, már 1009-ből van róla írásos emlék, amikor Szent István az egri püspökségnek adományozta a falut. 1926-ban egyesült a szomszédos Zagyvaszentjakabbal, ezért van a falunak két római katolikus temploma.

A püspöki Szent Kereszt felmagasztalása templom

A múltkor egy kőtöredékkel fejeztem be, most megmutatom, hogy hol látható.

Ezen a csigalépcsőn kell felmászni ...

A templom érdekesebb részletei

A gótikus ülőfülke maradványai

Tegnap egy ablakkal fejeztem be, ma ugyan ezzel az ablakkal kezden, csak a másik oldalról

A falu temploma román stílusú alapokra épült gótikus templom végül barok stílusban lett átépítve. Mielőtt Szentkúton megépült volna a Basilica Minor , ez volt a fő búcsújáróhely.

A templom kívülről

Ha nem tudnád mi az az "Á"

Rákóczibánya nevezetességei

A Főtéri faszobrok

Faragott tornác az Öreg-telepen

A templom

A Földtani intézet kőzettára / nem melegház :) /

Harangláb

Tőkési út 31

Utcakép

/Egy szarvasi tűzoltónak/

Rákóczibánya 2002 óta önálló község. Tartozott Nemtihez -Nemtibányatelep, Horty-telep, később Kisterenyéhez, Bátonyterenyéhez - Rákóczi-bányatelep néven.

A Főtér - EU-s játszótér, háttérben a volt bányászkaszinó, és kúltúr /ma polgármesteri hivatal is található benne/

Miért 27,69?

Mit jelent?

Felújítás alatt a garzonház.

Jól látszik a különbség, spenótgarzon lett belőle :)

"Haggyá má lógva ...!"

Elölről

Hátulról

Nem nézelődik! A menetrendet figyeli! /Mi meg Önt figyeljük! /

Én azért nézelődtem az átadásra váró buszpályaudvaron.

Már több mint egy hete, és még legalább egy hét.

Addig lehet nézegetni az archívumot :(

Ez nem a kis Piroska :), ez a nagy Piroska

Ez a kép a Kálvárián készült, innen kezdődik a stációkon végigvezető ösvény. A Kálváriát mindenki ismeri a városban, még akkor is, ha soha nem járt fenn a Szent Imre hegyen, hiszen hozzátartozik a városképhez. Azt már kevesebben tudják, hogy ezt a kálváriát a "trianoni magyar kálvária" emlékére építették 1930-ban Bóna Kovács Károly szobrászművész tervei alapján. A stációk költségeit a város módosabb emberei, a polgárok, tisztviselők, iparosok közösségei adták össze. Sajnos az adományozók neveit tartalmazó feliratok a stációkon az idők során elkoptak.Sokkal érdekesebb, hogy mit takar, illetve mi volt a kőfal helyén.

Ezen a képeslapon jól látható a kőfalon lévő sötét folt, ami a Magyar Királyság Trianon előtti határait jelképezi.

Szebben nézne ki maga a hegy, ha kitisztítanák a stációk környékét, és ismét egy nyiladékban lenne látható, mint ahogy a középső kép is mutatja. Érdemes lenne rekonstruálni az eredeti állapotát a térképnek is. lehet, hogy még valahol megtalálhatóak a szobor alakok is. Eredeti állapotában ez a Kálvária olyan jellegzetessége lehetne a városnak, mint pl. Tatabányának a Turul, vagy mint előtte volt a várost védő "Pléh Öcsi".

//Lehet nacionalizmust belemagyarázni egy ilyen kép helyreállításába, de nem látom be, hogy miért kellene 80 év miatt az azt megelőző ezerévet letagadni. A helyreállítással a város egy olyan látványossághoz jutna, ami csak hasznára válhat az itt élőknek.//